Az emberek és gumiabroncsok is szenvednek a kánikulában

Egy forró nyári napon a hőmérséklet bőven 30 fok fölé is emelkedhet – ám a járművek és a gumiabroncsok álló helyzetben könnyen megbirkóznak még ezzel a hőmérséklettel is. Ezért nem érdemes a gumiabroncsokat kartonpapírral vagy ponyvával letakarni. Ezzel együtt, ha valami szokatlant érzékelünk, a jármű erősen húz balra vagy jobbra, vagy ha menet közben megváltozott zajokat hallunk az abroncsok felől, mindenképpen álljunk meg, ellenőrizzük a gumiabroncsok állapotát, és mérjük meg az azokban lévő nyomást. Amit egyébként sem árt időről-időre – tankolások alkalmával vagy legalább havonta egyszer – ellenőrizni. 

Az előírtnál 0,2 barral alacsonyabb nyomás akár öt százalékkal magasabb üzemanyag-fogyasztást eredményez, ugyanez az érték 0,5 bar mellett már egy liter 100 kilométerenként, nem beszélve arról, hogy nagy sebesség esetén mindez veszélyes is. Ezért az első számú tipp: a forró évszakban rendszeresen ellenőrizzük a gumiabroncsnyomást, és szükség esetén korrigáljuk azt. 

Az abroncsok félévente történő cseréje kellemetlenséget jelent, de a biztonságot szolgálja. Ha megspóroljuk a téli gumiabroncsok nyárira cserélését, és a meleg évszakban is téli gumikkal közlekedünk, óriási kockázatot vállalunk. A téli abroncsok lágyabb gumikeverékből készülnek, mint nyáriak, amelyek sokkal jobban bírják a magas hőmérsékletet. Más érvek is szólnak a rendszeres és lelkiismeretes abroncscsere mellett: a kopás drasztikusan csökken, az üzemanyag-fogyasztás mérséklődik, és a fékút is jelentősen lerövidül – tehát ne ezen spóroljunk, illetve ne így! Soha ne induljunk el egy tengerparti nyaralásra téli abroncsokkal, hiszen ez akár az életünkbe is kerülhet. Van választásunk: a korszerű négyévszakos abroncsok már szinte semmilyen kompromisszumot sem jelentenek. 

A wuppertali Gesamthochschule felmérése szerint 37 °C-os külső levegőhőmérsékletnél 33 százalékkal nő a balesetek száma: van, aki a hőségben indokolatlanul lassít, és van, aki agresszívvá válik… Egyes felmérések szerint a hőhatás eredményeképp az ítélőképességünk ugyanolyan mértékben romlik, mintha 0,5 ezrelék lenne a véralkohol szintünk. Indulás előtt tekerjük le az ablakokat, induljunk el, hagyjuk, hogy a menetszél alaposan átszellőztesse az autót. Indulás után kapcsoljuk be a légkondicionálást, amit állítsunk belső keringtetésre, így az autónak nem a kívülről beáramló forró levegőt kell folyamatosan hűtenie. Semmiképpen se hűtsük le az autót jegesmedve-szintre, ez teljesen egészségtelen (nyári megfázáshoz vezethet!), 100 kilométerenként akár egy liter üzemanyagot is felemészt, és amint kiszállunk, iszonyatos (hő)sokkot okoz. 

A hűtővíz ma már nem forr fel. Néhány évtizede még gyakori látvány volt: a nyári hőségben hosszú ideig a dugóban állva a hűtőfolyadék hőmérséklete annyira megemelkedett, hogy a hűtőfolyadék felforrt, ami motorkárosodással fenyegetett. Manapság egy ilyen baleset gyakorlatilag lehetetlen: a motorokat úgy tervezik, hogy hosszabb ideig is képesek üresben járni a túlmelegedés veszélye nélkül. A mai ventilátorok nagyobb méretűek, a modern motorvezérlő rendszerek a hosszú ideig tartó álló üzemre képesek reagálni, és csökkenteni a motor hőmérsékletét.