A baglyok is beköltöznek a városba, és hasznos szolgáltatást végeznek

Amint az fotós kollégánk képén is látszik, egyáltalán nem számít ritkaságnak baglyot látni Szekszárdon. A téli időszakban előszeretettel költöznek ideiglenesen emberek közvetlen környezetébe ezek a madarak, hiszen a városokban, falvakban melegebb van, mint az erdőkben, ráadásul táplálékot is bőséggel találnak.

Szekszárdon jól bejáratott helyeik vannak

Hága Krisztián, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntese érdeklődésünkre elmondta, Szekszárdon leggyakrabban az egykori Tambov lakótelep környékén, illetve a Bajcsy-Zsilinszky utcában található Platán sornál találkozhatunk erdei füles-, valamint réti füles baglyokkal. Előbbi helyszínen – a Csokonai, a Mikes, a Jókai, és a Perczel Mór utcák által közrefogott városrészen – több tiszafa, valamint nagy méretű örökzöld tuja is található.

Ezeken a fás szárú növényeken pedig nehéz észrevenni az ágakon pihenő madarakat, amik ennek köszönhetően szívesen töltik ott a nappalokat. Utóbbi terület pedig azért vonzó – főként a tavaszi időszakban, április, május között – a baglyok számára, mert ezek a madarak gyakran költöznek be más szárnyasok elhagyott fészkeibe. A Platán soron pedig rengeteg a vetési varjú fészek.

Sokat segítenek nekünk, embereknek

A baglyok kiemelt szerephez jutottak akkor, amikor a tudósok elkezdték kutatni, miket ehetnek a madarak. Ezek az állatok ugyanis gyomor- és begytartalmukat úgynevezett bagolyköpetek formájában felöklendezik, majd kiköpik. A köpetek pedig sokkal jobb állagban őrzik meg az elfogyasztott táplálékot, mintha az végighaladna a bélcsatornán.

Az ornitológusok tehát már régen rájöttek arra, hogy a baglyok köpeteinek kiemelt figyelmet érdemes szentelni. Ezek a madarak ragadozók, vagyis a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kis méretű emlősökig mindent megesznek, ami él és mozog. Nem nehéz tehát levonni a következtetést, hogy városi környezetben kifejezetten hasznosak. Előszeretettel vadásznak ugyanis az ember által lakott területeken sűrűn előforduló rágcsálókra, például egerekre, patkányokra. Hága Krisztián azt mondja, éppen ezért nem szükséges őket etetni, azt ugyanis legfeljebb élő, szabadon engedett egerekkel lenne érdemes.

Filmes szupersztárok, regény főhősei is voltak már

„Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű!” – bizonyára sokaknak ismerős az 1970-es, majd az 1980-as években hatalmas sikerrel futott „Kérem a következőt” című magyar mesefilm-sorozat ikonikussá vált mondata. Dr. Bubó, az erdő bagoly orvosa milliókat nyűgözött le epizódról-epizódra a legkülönbözőbb betegségekre nyújtott, információgazdag gyógyírjaival, valamint vicces jeleneteivel. A három évad alatt leforgatott harminckilenc epizód még ma is – több mint negyven évvel az utolsó rész bemutatása után – TikTok videók kimeríthetetlen táptalajául szolgál. De nem csak a hazai filmgyártásban, a magyar irodalomban is fontos szerep jutott a baglyoknak. 

„A madárnak nincs arca a fájdalom kifejezésére, csak a szeme mutat valami elmélyülést, mielőtt megtörne, ha el kell pusztulnia.” – írta Fekete István a Hú című, az uhukról szóló állattörténetében. A hazai ifjúsági irodalom kiemelkedő alkotóját szintén megihlették ezek az általában ritkán látható szárnyasok.

Kutathatjuk is az életmódjukat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, miden évben erdei fülesbagoly telelőhely felmérést tart, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. Az idei program január 19–22. között tartott. A következő bagolyszámlálásról az MME honlapján érdemes tájékozódni.