Itt a tavasz, irány a kiskert

2024.03.09. 07:00

A kiskertben, gyümölcsösben ezerféle munka van már

Március van, beköszöntött a tavasz, bár az idén tél sem volt nagyon. A szakemberek szerint három héttel van előrébb a természet, mint ahogy azt a naptár mutatja. Ez pedig azt jelenti, hogy a kertben elvégzendő feladatok sora is folyamatosan bővül. Lehet fát, bokrokat ültetni, fűmagot szórni és veteményezni is a kiskertünkben.

Mauthner Ilona

Igazi kikapcsolódást jelent a kiskerti munka.

Fotó: Mártonfai Dénes

Igazi kikapcsolódást jelent a kiskerti munka, állítják azok, akik rendszeresen szorgoskodnak benne. A kert élő forrás a léleknek, ami mindig pozitív energiát sugároz, még szemerkélő esőben, borús időben is, mondta Takácsné Kovács Anikó, aki pár évvel ezelőtt Bátaszéken alapított a kiskert tulajdonosoknak egy csoportot.

A kiskert kiváló stresszcsökkentő 

Beköszöntött a tavasz, a kellemes időben jól esik tevékenykedni a kertben, és ha az ember még hasznot is teremt a munkájával, akkor igazán elégedett lehet.

Király Gabriella klinikai szakpszichológus, a Tolna Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója szerint a kertészkedés nagyon jó hatással van lelkiállapotunkra. Kiváló módszer stresszcsökkentésre az, ha órákat töltünk a kertben növények ültetésével, gondozásával. Javul a közérzetünk, a hangulatunk, csökken a depresszióra való hajlam.

A családosoknak kiváló közös program is lehet, hiszen a gyerekeket be lehet vonni a palántaültetésbe, a viráglocsolásba. A palántanevelés például a digitális térben eltöltött idővel szemben kézzel fogható, megtapasztalható élményt nyújt a kicsik számára is. Nem beszélve arról, hogy a gyerekek nagyobb kedvvel eszik meg azt a zöldséget, gyümölcsöt, amelyet ők „termeltek".

A kiskert élő forrása a lelkünknek

Takácsné Kovács Anikó bátaszéki kertészmérnök, gazdálkodó szerint is a kert élő forrás a léleknek. Meggyőződése, hogy sokak lelki bajára, magányára pozitívan tudna hatni, ha újra kapát és néhány egyszerű szerszámot ragadnának. Anikó a permakultúra híve, ennek népszerűsítése érdekében alapított pár éve egy csoportot. Az ország különböző településeiről csatlakoztak hozzá. A tagok beszámolnak arról, hogy ki, milyen növényt termesztett.

– A permakultúra lényege, hogy a kiskertre szánt terület nincs szántva, permetezve. Különösen, hogy a kerti hulladék égetését rendeletben tiltják, illetve szabályozzák, ideje elkezdeni minden háztartásban komposztálni. Nem feltétlenül szükséges külön komposztálóedény sem hozzá, csak egy erre a célra rendszeresített, nyáron (fél)árnyékos hely, ahova rendszeresen hordunk száraz és lédús zöld anyagokat, ezeket felváltva rétegezzük, és időnként meglocsoljuk. Egy szántás nélküli kertben az előző év őszén elvetett borsó 2-3 héttel hamarabb szedhető, az elduggatott fokhagymából, vöröshagymából, póréhagymából már kora tavasszal lehet csemegézni, márciusban fejesedésnek indul az ősszel vetett saláta. Folyamatosan lehet betakarítani, és persze folyamatosan kell vetni.

– Én három év után érzékeltem, hogy az így kezelt talaj javult, a színe sötétebb lett a sok szerves anyagnak köszönhetően, lazább, porhanyósabb.

Nincs jobb, egészségesebb a sajátnál

Olyan családban nőttem fel, ahol anyukámnak, nagymamámnak is mindig volt kiskertje. Gyerekként sokat segítettem a vetésnél, a növények locsolásánál – mondta Horváth Sára, szekszárdi olvasónk. – Mindig megtermeltük a paradicsomot, burgonyát, vöröshagymát és ezek mellett tököt, babot, amire alapvetően szükségünk volt. Én évekig nem foglalkoztam kiskerttel, kényelmesebb volt boltból vásárolni, de hiányzott a saját paradicsom íze és maga a kert hangulata is, és úgy öt éve újból rendszeresen kertészkedem.

Biogazdálkodást folytatunk, se műtrágyát, se vegyszert nem használunk, viszont komposztálunk, és a szerves anyagokat visszaszórjuk a talajra. A kislányom most ötéves, idén már ő is „segített", a magágyba szórta a cukorborsót, dugdosta a hagymát. Azóta naponta nézi, hogy kibújt-e már a növény a földből. Biztos vagyok benne, ha felnő, neki is lesz majd kiskertje.

Ültessünk fát, vessünk zöldborsót

Kora tavasszal a legsürgősebb feladat a gyümölcsfák, díszfák és díszbokrok, szőlőoltványok, rózsatövek ültetése. A hónap második felében kell elvetni az átmeneti lehűlést is elviselő zöldségfélék, így például a zöldborsó, a sárgarépa és a petrezselyem magját. Emellett ilyenkor célszerű ültetni a vöröshagyma dughagymáit és a fokhagyma gerezdjeit is. A nagyobb évelő fűszernövényeket, például a lestyánt vagy a citromfüvet is már szabadföldbe ültethetjük. Március az évelő virágok ültetésének és a rózsabokrok metszésének optimális ideje. Ha jó az idő, már kivihetjük a szabadba a fagymentes helyen teleltetett növényeket, például a leandereket.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában