Felbecsülhetetlen a társállataink jótékony hatása

Az embernek alapvető, ösztönös igénye, hogy szeressék és szeretetet adjon, hogy úgy érezze, szükség van rá. Enélkül az ember szomorú lesz, esetleg depressziós, aztán különböző testi betegségek is megjelenhetnek, szélsőséges esetben meghalhat. Látványos ez a folyamat például azoknál, akik nyugdíjba mennek, esetleg nincs családjuk, úgy érzik, hogy már a társadalomnak sincs rájuk szüksége és az életük céltalanná válik – mondta megkeresésünkre dr. Jakab Ferenc, a szekszárdi Fehér Agyar Állatorvosi Rendelő tulajdonosa. 

Ismertette, hogy a társállatok szerepe ilyenkor felbecsülhetetlen értékű, mert az ember megkapja az állattól azt az érzést, hogy szeretik, hazavárják, valakiről, akinek az élete tőle függ, gondoskodnia kell, tehát szükség van rá. 
Hozzátette: társadalmunkban az emberek közötti elidegenedés is egyre nagyobb méreteket ölt, fokozottan hozzájárult ehhez az utóbbi években a fertőzésektől való félem és az emberek erőltetett szétválasztása, nem utolsósorban az online térbe való kényszerítés által.

Mindez sajnos a közvetlen szociális kapcsolatok beszűkülését idézi elő, a rendkívül fontos személyes szóbeli kommunikáció hiányát, és bár nem örömteli helyzet, de jó, hogy a kedvenc állatok valamelyest pótolni tudják az embernek a közvetlen kapcsolatra való igényét. 

Napjainkban a társállatok leggyakrabban „gyerekszerepet” töltenek be az ember mellett, de azért még például házőrzők, vadászok (beleértve a macskákat is), munkakutyák, rendőrkutyák, mentőkutyák is színesítik az életünket. 

Másrészt, az egyre nagyobb teret hódító virtuális világ körülményei között – főleg a gyerekek számára – egy állat etetése, megsimogatása a valóság érzetére képes emlékeztetni és tanítani az agyunkat.