A cél a valódi mézet előállítók védelme

A beszámoló az európai méz, a méhészek és a méhek, valamint a fogyasztók védelmében tanúsított európai egységet mutatja.

– Két évvel ezelőtt a méhészek és a kormány együttműködése eredményeképp a magyar polcokról már kitiltották a kínai mézet – mondta Szabó Arnold závodi méhész. – Az EU-nak nemcsak fel kell venni a versenyt a Kínából behozott mézekkel, hanem meg is kell védenie azokkal szemben. A kínai méz mintegy 20 százaléka ugyanis bizonyítottan hamisított. A jelentés ugyanakkor nem tartalmazza az akácméz paramétereit, ami probléma. Kínában „gyártják” a pollent, itthon pedig nincs egybefüggő, nagy területeken akác. A közelmúltban a Dél-Dunántúlon több termelőnél tíz alatti érték volt az akácpollen. Ez nem azt jelenti, hogy nem jó a méz, csak pollenszegény. A beltartalomban (szín, íz) nincs minőségi különbség. Az értékszám nem lehet mérvadó az európai uniós piacokra kerülő magyar méz kapcsán.

A jelentés egyik legfontosabb eredménye, hogy a nektáros üvegeken megjelölnék a méz származását. Emellett azonban továbbra is szükséges a mézhamisítás, a növényvédő szerek túlzott és nem megfelelő használata, valamint a méhészek támogatásainak csökkentése elleni hatékony fellépés. Ennek érdekében a méhészágazat támogatására biztosított összeget is emelni szeretnék: a mostani évi harminchatmillióról ötvenmillió euróra. Kitörési pont lehet a hazai termelők számára még a bioméhészkedés, amivel jelentősen nagyobb jövedelmet érhetnének el.

– Működhet a bioméhészkedés. Probléma lehet, hogy nagyon komoly követelményrendszernek kell megfelelni – tette hozzá Szabó Arnold. – Jelenleg csak magas áron lehet előállítani a biotermékeket. Az országban mindössze két minősítő szervezet van, az átállás sem egyszerű, több évet vesz igénybe. Magasak a költségek, kérdés, hogy a befektetés mikor térül meg? De valóban, húsz–harminc százalékkal magasabb áron lehet értékesíteni a készítményt.

A méhész hozzátette: a varroa atka ellen például nagyon nehéz védekezni. Nehézséget jelent, hogy ha olyan szert kell alkalmazni, ami irtja az atkapopulációt, akkor a családokat ki kell venni a bioméhészetből. A védekezésnél arra is figyelni kell, milyen környezetből szedi össze az élősködőt az állomány, és milyen ellenszerrel kezelik.

Lényeges pont, hogy beazonosítható legyen a termék

Magyarország a harmadik helyen áll az unióban a méztermelők között, és mintegy húszezer méhész van hazánkban, akik kiváló szakmai munkát végeznek. Az EU-n kívülről érkező mézek ötöde bizonyítottan hamis, ez ellen fel kell lépni. Például úgy, hogy legyen feltüntetve, melyik országból származik a méz, hogy így beazonosítható legyen, ami most még nem kötelező. Az EU határain kellene szigorúbban fellépni méz-ügyben és a hatósági ellenőrzést növelni a cégeknél.

A magyar kormányzat is támogatja a kérdést, nem véletlenek a rendszeres, iskolai mézes reggelik, és a méz is az iskolagyümölcs program része. Szabó Arnold szerint azt kell elérni, hogy a hazánkban megtermelt méz minél nagyobb hányadát a belföldi vásárlók fogyasszák el. Jelenleg ugyanis a hazai méz nyolcvan százalékát exportálják a termelők. Márpedig véleménye szerint a világszínvonalú hazai mézből jóval többet is fogyaszthatnánk.