A bio nem jelenti, hogy kukacos

Jóval az európai uniós átlag alatt van Magyarországon az ökológiai gazdálkodásra használt területek aránya. Az EU-ban a teljes mezőgazdasági terület hét százalékát (12,6 millió hektárt) használtak erre a célra 2017-ben, ez öt év alatt huszonöt százalékos növekedést jelent. Közben Magyarországon a teljes terület mindössze 3,7 százalékán folyik biogazdálkodás.

A hazai százharmincezer hektárnyi terület eltörpül más országokéhoz képest, ráadásul ennek is a harmincöt százaléka gyep, ahol szürkemarhát, birkát nevelnek. Tolna megyéből kilenc termelő tagja a Biokultúra Egyesületnek. A hazai piac azonban minden igyekezet ellenére elég szűk.

A biogazdálkodásnak a megyében Tamási, Nagydorog és Kajdacs környékén van hagyománya. Itt a szántóföldi növények mellett gyümölcsösben, kertészeti kultúrákban is gazdálkodnak ezzel a módszerrel. A bio nem jelenti azt, hogy a termény kukacos. Vannak készítmények, például a rezes, kénes permetszerek, illetve a baktériumtrágya, amit a biogazdálkodó is használhat. Aki úgy dönt, hogy mostantól biotermékeket állít elő, az a bejelentést követő huszonnegyedik hónap után elvetett növények termését értékesítheti bioként. A talajnak is „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pedig négy év után lehet csak bioként árusítani, amennyiben minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja.

Ausztriában a legnagyobb a terület

Az unióban Ausztriában a legnagyobb az ökológiai gazdálkodásra használt területek nagysága, itt az összes mezőgazdasági terület 23,4 százalékát használják erre a célra. Ausztriát követi Észtország 19,6 százalékkal, Svédország 19,2 százalékkal, majd pedig Olaszország 14,9 százalékkal.