Indul a mézszezon, de idén kevés lett belőle

A megyei méhész egyesület vendége volt nemrégiben Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, aki a kanadai világkiállításról érkezett haza és ennek tapasztalatairól is beszélt. Lesújtó híreket hozott, foglalta össze Nagyernyei Attila megyei elnök. A kanadai világkiállításra nevezett mézeket is tesztelték a szakemberek és megállapították, hogy a készlet 48 százalékánál különböző hozzáadott dolgokat mutattak ki (szermaradványok, cukor stb.), ami így hivatalosan hamisítványnak minősül. Ezeket a termékeket le is vetették a kiállítókkal a polcaikról.

A kellemetlen hír egyik következménye, hogy várhatóan lenyomja a méz világpiaci árát, ami nagy felháborodást keltett a méhészek körében. Ugyanakkor, az unión belül sem lehet elérni azt, hogy köteleznék a forgalmazót arra, írja rá az üvegre, honnan származik a méz, csak az van feltüntetve, hogy unión kívüli vagy belüli, mondta a szakember.

Az olasz, a francia és a német méhészek annyiban vannak könnyebb helyzetben, hogy az általuk megtermelt méz teljesen elfogy a belföldi piacon, sőt behozatalra kényszerülnek. Ezzel szemben a magyar méhészek mézeinek hetven százaléka külföldre kerül, amivel feljavítják a kétes tartalmú mézeket, majd az üzletláncokon keresztül visszakerülnek a megyébe is: unión belüli felirattal. A hazai vásárlók töredéke veszi közvetlenül a méhészektől a mézet, mert a már említett „üzletláncos” termék olcsóbb.

Tolna megyében a méhészek többsége igyekszik a piacokon is megjelenni, saját asztaluk is van, Szekszárdon egyszerre heten, nyolcan is árulnak. A vásárló tehát válogathat a méhészek közül, ami sokszor a termelők között is feszültséget kreál. A mézet évek óta az iskolások körében is népszerűsítik, idén november 15-én tartják a mézes reggeli nevű rendezvényt, melynek országos központja Tamásiban lesz, ahová az agrárminiszter is jelezte részvételét.

Jelenleg a kaptárak körül már nincs munka, mondta Nagyernyei Attila. Az atka elleni védekezést már befejezték a gazdák, legközelebb záró kezelésként kell ezt megismételni. Az idei évet értékelve elmondható, hogy gyengére sikerült, az akácról a sok eső miatt alig lehetett gyűjteni – közben tömegesen rajzottak le a méhek – a repce jól sikerült, sőt a hárs is jól indult, de a viharok ezen módosítottak, a napraforgó viszont nem okozott csalódást.

A kevesebb méz ellenére az árak nem sokat változtak a tavalyihoz képest, mondták a méhészek. A vegyes méz kilóját 1500–1800 forint között, az akácot 2400 és 2700 forintért, a fajta mézeket pedig a kettő közötti áron próbálják meg eladni.

Tolna megyében a tavalyi adatok szerint mintegy 48 ezer méhcsalád van, körülbelül 760 méhész tulajdonában. A méhészeteket 29 méhegészségügyi felügyelő ellenőrzi évente.

A méz gyógyít, megelőzi a betegséget

Bizonyított tény, hogy a rendszeres mézfogyasztók ritkábban mennek a patikába. A többi méhészeti termék sorsa viszont mostoha. Kevesen használják a propoliszos mézes pálinkát, amely gyulladásgátló és antibakteriális hatású. A torok doktora. Este lefekvés előtt néhány cent elfogyasztása nyugtatja a gyomrot, és erős fertőtlenítő. Gyermekeknek ez persze nem ajánlott. Nekik a langyos teát hársméz ízesítéssel javasolják. A méhek által gyűjtött virágpor rendszeres fogyasztásával növelhető a terhelhetőség és a stressztűrő képesség. Húsz aminosavat, nélkülözhetetlen ásványi anyagokat tartalmaz. Az egy főre jutó mézfogyasztás hazánkban meglehetősen alacsony, alig fél kiló évente, míg az uniós országokban ez 2,5 kilogramm körül van. A magyar méz az unióban elismert minőségű terméknek számít.

Borítókép: Méhész a tamási piacon