Szigorú szabályokat kérnek a méhészek

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat. Nagy eredmény, hogy a Visegrádi Négyek és más kelet-közép-európai országok mellett olyan régi tagállamok is a kezdeményezés mellé álltak, mint például Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, vagy Görögország, mondta Nagy István agrárminiszter.

Az európai méhészek által előállított minőségi termékek nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal. Hiába emelkedik uniós szinten a méh­családok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Ha ehhez hozzávesszük az Ázsiából egyre nagyobb volumenben beérkező olcsó műméz mennyiségét, akkor az oly mértékben csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy ezek a hatások együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet – állítják a szakemberek –, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort.

Nagyernyei Attila, a megyei méhész egyesület elnöke elmondta, bár a múlt héten sok szó esett a mézről, hiszen az ágazat szereplőit ünnepelték a mézes reggeli rendezvénnyel, akkor nem volt alkalmas az idő a kesergésre. A novemberi ülésen azonban valós problémákról esett szó. Úgy tűnik, a magyar méhészek nem hiába tüntettek Brüsszelben.

– Jelenleg sajnos az a helyzet, ha levesz a vásárló egy üveg mézet valamelyik hazai áruház polcáról, akkor csak annyit tud meg róla, hogy unión belül vagy unión kívül termelték – mondta Nagyernyei Attila. Unión kívüli ország lehet például Ukrajna vagy Kína. És ezt nem tudja a vásárló, ha tudná nem biztos, hogy azt választaná. Horvátországban – pedig az is uniós ország – már rajta van a mézesüvegen, hogy konkrétan honnan származik a termék. Ez meg is látszik a mézfogyasztáson. Nagy segítség a hazai méhészeknek, hogy az agrárminiszterünk is méhész, így jobban megérti az ágazat problémáit. Miért fontos, hogy unión belüli vagy kivüli országból származik a méz, kérdezhetnék sokan. Azért, mert a magyar termelők sokkal szigorúbb élelmiszerbiztonsági szabályok szerint termelnek, nálunk szigorúan szabályozzák milyen atka elleni szert lehet használni, és ha kimutatható szermaradvány van a mézben, akkor az már nem kerülhet piacra. Kínában nincsenek ilyen vizsgálatok, a méz beltartalmi értéke gyenge, és náluk nem csak nektárból készülhet a méz.

A méhészeti ágazat nem csak egy a sok közül, hiszen az európai élelmiszergyártás nagyban függ a beporzástól, ezért a méhészeti válság elmélyülésének megakadályozása összeurópai érdek. A helyzet kezelése érdekében hazánk egy több elemből álló uniós intézkedéscsomagra tett javaslatot. S végül a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt minél előbb újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölésére és nyomon követésére vonatkozó szabályokat.

Borítóképünk a szekszárdi katolikus iskola mézes reggelijén készült.