Már tervezik az árak emelését a pékségek

Bár a mezőgazdasági termelők arról panaszkodtak, hogy hónapok óta nem mozdult felfelé a búza ára, a malmok mégis arra hivatkoznak, hogy a drága búza miatt emelkedik a liszt ára.

Kászpári Károly tengelici pék, aki társelnöke – Baranya, Somogy és Tolna megyékben – a Magyar Pékszövetségnek és tagja az országos elnökségnek, kérdésünkre elmondta, az olcsó búza árából a szakma nem sokat tapasztal. A malmok arra hivatkoznak, hogy kevés a jó minőségű malmi búza a tavalyi csapadékos időjárás miatt, ez az oka a drágulásnak. De nem csak a liszt a meghatározó a kenyér árában, sokkal inkább a zsiradékok, a tejpor, a különböző keverékek, a dió, a villamosenergia ára, a bérnövekedés és azok járulékai, mind-mind emelkedtek. Mivel a pékek mindig kivártak az áremeléssel – ahogy most is teszik – így többet beszélnek róla, mint cselekszenek, mondta Kászpári Károly. Hogy mikortól kerül majd többe a kenyér és a pékáru, a kérdésre elmondta, már januárban kellett volna emelni, de február vége is lesz, mire meglépik az áremelést, és ennek mértéke nem lesz több tíz százaléknál.

– Senki nem akar veszteséget termelni, de a piacon megmaradni nagy küzdelmet jelent nap mint nap, mondta Szőcs István a bátaszéki Brot Sütőipari Kft. munkatársa. Véleménye szerint, ha annyiszor emeltek volna árat a pékségek, mint ahányszor ez elhangzott a médiában, már milliomosok lennének. Komolyra fordítva a szót, mindenki keresi a megfelelő időpontot, hogy mikortól emeljen árat. Ezt a nagyobb pékségek, az áruházláncok is befolyásolják. Az tény, mindig az események után kullognak a sütödék, ez az oka annak, hogy tartalékot sem tudnak maguknak teremteni, mert mindig az utolsó pillanatig várnak.

A szomszédos országokban jóval drágább a kenyér és a pékáru mint nálunk, tette hozzá Szőcs István. Itthon nincs elég pék és betanított munkás. Bécsben például a minimális havi munkabér is 1500 euró, ezért ahhoz, hogy itthon tudják tartani az embereket, évente 15-20 százalékkal is emelni kell a fizetéseket. Tudni kell azonban, hogy az osztrák kenyér akár tízszer drágább is lehet, mint a magyar. Az viszont nem járja, hogy a bérek az osztrák szintet, de az árak a magyar szintet képviseljék. Sokan azt is meggondolják, érdemes-e ennyi pénzért éjszakánként, hétvégén, ünnepnapokon komoly fizikai munkát végezni.

A Magyar Pékszövetség adatai szerint közel ezeregyszáz magyar sütőipari vállalkozás működik az országban, amelyek összesen huszonháromezer embert foglalkoztatnak. A vállalkozások száma azonban folyamatosan csökken, a piacot pedig mind jobban koncentrálják a nagy áruházláncok sütödéi, amelyek egyre több terméket állítanak elő. Emellett a mintegy hatszáz, hazánkban működő albán sütőipari cég súlya is növekszik a piacon. Jelenleg kétszázharminchét és háromszáznegyven forint között kínálják a fehér kenyér kilóját a boltokban, ami még mindig a legolcsóbb, a leglaktatóbb és a legkelendőbb élelmiszerek közé tartozik.