Tovább emelkedtek a földárak, Tolna megye az élbolyban van

A termőföld hektáronkénti átlagára 2019-ben elérte az 1,602 millió forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál 13 százalékkal, az előző évhez képest (72.097 forint/hektár). Az elemzők a kereslet miatt a drágulás megállására a következő időszakban sem számítanak.

Jól döntött tehát az, aki termőföldbe – erdőbe, szántóba, gyepbe, gyümölcsösbe, szőlőültetvénybe – fektette a pénzét, mert évről évre emelkedtek eddig az árak. Még az is jól jár, aki nem műveli, csak bérbe adja, ugyanis a haszonbérlet is jól jövedelmez úgy, hogy a tulajdonosnak gyakorlatilag semmi dolga nincs a földjével.

Tolna megye a Dunántúlon az első helyen áll, már ami a drága földeket illeti, hasonlóan magas árakkal Békés és Hajdú-Bihar megyében találkozhatunk. Országosan az első helyen Budapest és környéke áll 3,1 milliós átlagárral, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott átlagosan egymillió forint körüli árat fizettek a vevők.

A termőföld-értékelés online programjának kifejlesztője és alkalmazója az Agrotax Kft. ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet. A cég szakemberei kiemelték, hogy tavaly sem tört meg a majd 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken.

Megyénkben Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetven–százezer forint körül van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet, százötvenezer forintot is fizetnek egy hektár szántó után.

Az egyik gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja. A két támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százötvenezer forintot. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell érnie azzal, hogy még ideális körülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár vagy Szekszárd körzetében. A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektáronként a negyven–hetvenezer forint is szép összegnek számít.

Nagy a földéhség, mondják a gazdálkodók és az árakat felnyomják azok, akik csak befektetésnek szánják a termőföld vásárlását, nehéz helyzetbe hozzák azokat, akik valóban termelni szeretnének. Az egyik bátaszéki gazdálkodó azt mondta, nehéz kigazdálkodni a magas bérleti díjat, hiszen a támogatás összege gyakorlatilag elmegy a földbérlet kifizetésére, a területen megtermelt kukorica, búza vagy más takarmánynövény ára nem mindig fedezi még az önköltséget sem. Így nem marad haszon a magas bérleti díjak miatt.

Tavaly egy hektárnyi szántóterület nagysága átlagosan 1,7 millió forintért cserélt gazdát hazánkban, mely az előző évi értékhez képest 11 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor sehol sem kelt el szántó átlagosan 1 millió forint alatti áron. A legkisebb mértékben, 7,4 százalékkal, a Dél-Alföldön nőttek az árak, míg legnagyobb, 14 százalékos növekedés Közép-Magyarországon volt. A megyék közül a legnagyobb drágulás Hajdú-Biharban (15,3 százalék), míg a legkisebb, 4,7 százalékos, Zalában volt.

Tavaly egy hektárnyi erdőterületért átlagosan 889 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon. Az egymillió forintot egyedül Közép-Dunántúlon (1,062 millió forint/hektár) haladta meg az ár. A legolcsóbban, 800 ezer forintos hektáronkénti ár alatt Észak-Magyarországon (766 ezer forint/hektár), illetve a Dél-Dunántúlon (797 ezer forint/hektár) juthattak a vásárlók erdőhöz.

A fél hektárnál nagyobb területű, szőlő művelési ágba sorolt földterületek hektáronként átlagosan 3,364 millió forintért cseréltek gazdát tavaly. A legmagasabb árak Közép-Dunántúlon (7,680 millió forint/hektár) míg a legalacsonyabb 2 millió forint alatti átlagárak Nyugat-Dunántúlon (1,768 millió forint/hektár) voltak.