Tolnában a szőlő, a gyümölcsös, majd a szántó a legkelendőbb

Megyénkben Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd és Tamási térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetvenezer–százezer forint között van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet, százötvenezer forintot fizetnek egy hektár szántó után.

Az egyik gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja.

A két támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százötvenezer forintot. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell érnie azzal, hogy még ideális körülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár vagy Szekszárd körzetében.

A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektáronként a negyvenezer–hetvenezer forint is szép összegnek számít. Nagy a földéhség, mondják a gazdálkodók. Az árakat felnyomják azok, akik csak befektetésnek szánják a termőföld vásárlását, nehéz helyzetbe hozzák azokat, akik valóban termelni szeretnének. Az egyik bátaszéki gazdálkodó azt mondta, nehéz kigazdálkodni a magas bérleti díjat, hiszen a támogatás összege gyakorlatilag elmegy a földbérlet kifizetésére.

Tavaly 4,5 százalékkal nőttek a termőföldárak 2018-hoz képest. Hosszabb időtávon, 2010-hez viszonyítva két és félszeresésre. Ez nem minden régióban és térségben történt meg azonos időpontban, vannak régiók, ahol a drágulás már jóval előbb elkezdődött, míg más térségek az elmúlt években kezdték el ledolgozni a lemaradásukat.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolása a Takarék Csoport elemzői szerint várhatóan jelentős földforgalmat generál majd, és az egész mezőgazdaság szempontjából nagy jelentősége lesz. Tipikusan kisbirtokokról van szó, a tulajdoni viszonyok rendezése várhatóan tovább emeli a termőföldek árát.

A hazai földárak egyébként Európában a középmezőny végén találhatóak.

Tolna a harmadik legdrágább, szőlőterület hektárjáért ötmilliót is adtak már

Megyei szinten – hasonlóan az elmúlt évekhez – tavaly is Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni a legtöbbet a szántó hektárjáért, átlagosan több mint 2,6 millió forintot. A második legdrágábbnak Békés számított, ahol szintén átlépte a 2 millió forintot a fajlagosan fizetendő ár, míg a harmadiknak Tolna bizonyult, 1,96 millió forinttal. A legolcsóbb megye esetében a legdrágábbhoz hasonlóan nem történt változás, továbbra is Nógrádban értek a legkevesebbet a szántóterületek, ahol 810 ezer forint volt a fajlagos hektáronkénti ár. A második legolcsóbbnak Heves bizonyult, 975 ezer forint hektáros árával, míg a harmadik Borsod-Abaúj-Zemplén lett 998 ezerrel.

A legdrágábbak továbbra is a szőlők és gyümölcsösök voltak tavaly is, egyedül a Dél-Alföld jelentett kivételt, ahol a szántókért kérték el a legtöbbet. A szőlőnél a legdrágább hektáronkénti átlagár a Közép-Dunántúlon alakult ki, több mint 2,8 millió forint. Tolna megyében volt példa a hektáronkénti ötmillió forintra is. A gyümölcsösökért a legtöbbet a Nyugat-Dunántúlon kellett fizetni, több mint 2 millió forintot.

A művelési ágak közül továbbra is a legolcsóbbnak az erdő és fásított területek számítottak, egyedül az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett értük valamivel többet fizetni, mint a gyepekért, rétekért és legelőkért.

Borítóképünk illusztráció