Van, aki agyaggal és van, aki arannyal dolgozik

Agyag és arany. Nagyjából ez a skála két végpontja, már ami az alapanyag-árakat illeti. A téma kapcsán elsősorban az építőipar jut eszünkbe, a csoknak köszönhetően megugrott kereslet, a nagy lakásépítési kedv, és az annak kapcsán tapasztalható áremelkedés: sóder, cement, fa, vas, acél, beton, cserép.

De az anyagárak elszaladását még ők is túlzónak érzik. Most két kevésbé ismert szakma képviselőjét kérdeztük erről.

Verseghy Ferenc mözsi fazekas több mint ötven éve gyakorolja a mesterségét. Elsősorban habán kerámiáiról ismert tárgyalkotó.

– Pályakezdésem idején, 1969-ben 30 fillér volt egy kiló agyag – mondja. – Ma többféle minőség létezik, legutóbb 186 forintért vettem. A fehér máz, aminek annak idején 6,70-be került kilója, most 1600 forint. A zöld fazekas máz 5,40-ről 3100 forintra emelkedett ötven esztendő alatt. Az agyag kiszerelése változatlan, 15 kilós tömbökben kapható. Vigyázni kell, hogy ne száradjon ki, ezért pincében szokás tárolni. A 4-5 évet pihent agyag a legjobb. Az szinte bárhogy formázható.

Mauks Zoltán pécsi restaurátor pont harminc éve kapta meg a diplomáját. Leggyakrabban Baranya és Tolna megyei templomokban dolgozik. Viszonylag sokszor végez aranyozást, besűrített lenolajjal ragasztva a felületre a hajszálnál is vékonyabb aranyfüstlemez-darabkákat.

– Egy könyv 157 ezer forint – mondja. – Minden könyvben 10 füzet, minden füzetben 25 lap van. A lapok nyolcszor nyolc centisek, 23,5 karátos aranyból készültek, hengerléssel, bőr közé rakva, kalapálással nyújtva, lapítva. Olyan vékony, hogy lámpa vagy a Nap felé tartva átszűrődik rajta a fény.

– Megdörzsölt, elektro­sztatikusan feltöltődött eszköz vonzza magához, azzal mozgatjuk, mókusfarokszőr-ecsettel és teveszőrecsettel simítjuk a helyére. Ha egy buzgó takarítónő le nem sikálja, évszázadokig megmarad. Vannak gyönyörű, ép, középkori aranyozások is – mondja.

Horrorárak az építőiparban

Az építőipar a gazdaság barométere. Annak mozgása vagy pangása jellemzi legszembetűnőbben egy ország pénzügyi helyzetét. Az utóbbi időben az anyagárak elszabadulásáról lehet hallani. A folyamat 2016-ban indult.

Egy két évvel későbbi kimutatás szerint 2018-ra a betonnál 53, a betonacélnál 40, a műanyag csöveknél 30, az előre gyártott aknaelemeknél 26, a falazóanyagnál 54, a lakatos szerkezeteknél 52, az acélszerkezeteknél 59, az asztalos szerkezeteknél 96, a szigetelésnél 58 százalékos növekedés volt tapasztalható. Most, 2020 IV. negyedévében, az építési költségeken belül a munkaerő ára 9,6, az anyagoké 12,8 százalékkal emelkedett, az előző esztendő azonos időszakához, és 62,3, illetve 38,1 százalékkal 2015 végéhez képest.

Borítóképünk: Verseghy Ferenc mözsi fazekas az agyagtömbökkel, amelyeket négy-öt évig érdemes a pincében tartani