Komoly kihívást jelent dolgos, ügyes embert találni

Folyik a szüret a megye két borvidékén, de szedik az almát, a szilvát és a diót is a termelők. A szezonális munkák a bizonytalan bevétel miatt nem mondhatók vonzónak, arról nem beszélve, hogy kemény fizikai igénybevételt is jelentenek a munkavállalóknak. 

Ma már a betakarítási munkák zömét a gyümölcsösökben is a gépekkel végzik, de a késő ősztől kora tavaszig tartó metszés és a szüret – például csemegeszőlőt nem lehet géppel szedni – továbbra is igénylik az emberi "kezeket", méghozzá nem is keveset. 

A gyümölcstermesztésben a legnagyobb munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, amelybe a termésritkítás, majd a szüret tartozik bele. Ezek az ágazatok meglehetősen munkaerőigényesek, többek között ezért is jelent komoly kihívást embert találni.

– Betakarítás előtt feladtunk egy hirdetést, hogy szüretelőket keresünk, mivel az addigi munkásaink egy része – főleg a fiatalabbja – kiment külföldre dolgozni. Győztük kapkodni a telefont, annyian jelentkeztek, de mind vidékről és horribilis árért – mondta Mihály Pál szekszárdi szőlőtermelő. – Például Somogyból és Békés megyéből is jött volna egy-egy tízfős brigád. Az egyik ember csak munkafelügyelő lett volna, vagyis nem dolgozik, és fejenként 15 ezer forintot kértek, naponta. Kérdezem én, mennyi szőlőt kellett volna fejenként leszedniük, hogy az nekem megérje? 

– Magyarországon mindenki feketén akar dolgoztatni. Vagy éhbérért! – fakadt ki kérdésünkre némi indulattal egy siófoki vállalkozó, aki 20 fővel vállalna szőlőben munkát Somogy, Tolna és Baranya megyében. Mint mondja, az ezerötszáz forintos órabért kérő hirdetésére csak kisebb gazdák jelentkeztek. Állítja, hogy a nagyok közül sokan inkább zsebbe fizetnének tízezer forintot. Szerinte csak az erdélyi és az ukrán munkavállalóknak éri meg ilyen feltételekkel elvállalni az idénymunkát. Ők akár folyóvíz nélkül, sátorban is elalszanak a néhány hétig tartó növényápolási vagy gyümölcsszedési szezonban, teszi hozzá.

Tény, hogy egyre többen érkeznek ilyen jellegű munkák miatt Romániából és Ukrajnából. Két éve jelent meg a mezőgazdasági idénymunkások Magyarországra történő be- és kilépési feltételeiről, valamint az itt tartózkodásuk és a munkahelyi szabályairól szóló határozat. Ez szomszédos országok azon állampolgáraira vonatkozik, akik az agrárágazat munkaerőigényének biztosítása miatt érkeznek hazánkba

Az, hogy mennyit lehet keresni a szüret ideje alatt, függ a területtől: az északkeleti országrészben csak 9-10 ezer forint körül van a nettó napi bér, addig az ország középső és nyugati részein viszont napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba.

Az emberhiány kiküszöbölésére az egyik lehetséges megoldás a gépesítés növelése, azonban ez hosszabb távon tudja orvosolni a problémát, ráadásul jelentős anyagi befektetést igényel. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint a kézi munkaerő költségének növekedése miatt a jellemzően európai szüretelő kombájn gyártó vállalatok komoly innovációt hajtottak végre annak érdekében, hogy a szőlőt a legkisebb fizikai sérüléssel és a legnagyobb odafigyeléssel takarítsák be akár dombvidéki területeken is. Elképzelhető, hogy a gépesítés hosszú távon a jelenleginél jóval alacsonyabb munkaerő-szükségletet fog eredményezni a szüreti munkákban, de a mostani emberhiánynak komoly következményei lehetnek. Az aszály miatt nagyon komoly károkat elszenvedett mezőgazdaság helyzetét csak tovább rontja, ha nincs, aki el tudná végezni a betakarítást, ami komoly költségveszteséget jelenthet a gazdáknak.

A betakarítási munkáknál egyéként traktorosként lehet a legjobban keresni: ebben a munkakörben nem ritka a bruttó 600 ezer forintos havi fizetés.