Finoman szólva sem lesz atombiztos Európa 2023-as gázellátása, de az atommal és a kőolajjal is gáz van

Földgáz

Ha ez igaz, akkor ez felér a szankciós politika kudarcának a nyílt hivatalos beismerésével. [...] Az EU, mint mindig, persze akkor is nagyon eltökélt volt a retorika szintjén – „Az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2027-re függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, mindenekelőtt a földgáztól. Már a 2022-es év vége előtt kétharmaddal csökkenteni akarjuk az orosz gáz iránti uniós keresletet.”

És mi lesz 2023-ban? Nézzük, mit mond erről az EU Bizottság – „30 milliárd m3 gáz hiányozhat 2023-ban Európából” (Ursula von der Leyen), Nemzetközi Energiaügynökség –„akár 60 milliárd m3 gáz is hiányozhat” (Fatih Birol), saját számítások - lesz az – mármint a hiány - 100 milliárd m3 is.

Kőolaj

Az oroszoknak létezik egy olyan forgatókönyve is a saját olajkitermelésükkel kapcsolatban, amiben tartósan csökkentik a kitermelést. Ha ez bekövetkezik és eközben Kína gazdasága újból erőteljesebb növekedési pályára áll a Covid-miatti korlátozások feloldása következtében, sokkal komolyan kőolajhiány várható - magasabb árakat eredményezve.

Atom

Az energiaválság hatására valamennyi EU tagállamban növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága. Egy év alatt 26-ról 40 százalékra nőtt a technológiát támogatók és 26-ról 15 százalékra csökkent az azt elutasítók aránya az Európai Unió felnőtt lakosságában. A támogatottság Magyarországon a legmagasabb: 68 százalék. A magyarok mindössze 3 százaléka ellenzi az atomenergiát.

Miután az EU sokáig nem ismerte el fenntarthatónak és klímabarátnak az atomenergiát, az Európai Zöld Megállapodás végrehajtása értelmében 2019-től felgyorsult az atomerőművek tervezett leállítása Nyugat-Európában. Ilyen tervek készülnek többek között Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban – természetesen Németországban – Franciaországban is jelentős csökkentést határoztak el az atomerőművek áramtermelési részesedésében. Olaszország, Portugália, Ausztria, Dánia pedig továbbra is ragaszkodott az atomenergia ellenes álláspontjához.

Ha egy erőmű esetében végleges leállítást terveznek, akkor a felújítási és fejlesztési programokat többnyire nem hajtják már végre, hiszen az erre fordított pénzt a beruházó nem tudja visszatermelni. Ezért ezeket az erőműveket már csak évekig tartó tesztelés és próbaüzemeltetés után lehet majd újra üzembe helyezni, rövid távon ez sem jelent majd megoldást.

A bajban sok tagállam rájött arra – amit mi mindig is mondtunk – hogy az atomenergia ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból megkerülhetetlen. Az ellátásbiztonságot és a klímavédelmet egyidejűleg csak atomenergiával lehet jelenleg megvalósítani. Az 1600 - 2000 órában rendelkezésre álló napenergia és a maxiumum 2400 órában rendelkezésre álló szél nem tudja kielégíteni a 8760 órából álló év áramigényét.

Na de működnek-e a nagy atomenergia-tervek orosz urán nélkül? A világ számos hatalma felgyorsította az új atomerőművek építésére vonatkozó terveit. A szakértők azonban aggódnak, hogy az orosz uránra való globális ráutaltság szűk keresztmetszet lehet az atomenergia növelésére irányuló törekvésekben. Jelenleg az amerikai atomenergetikai cégek az általuk felhasznált dúsított urán mintegy felét orosz forrásból vásárolják.

Az atomerőművek építésében Oroszország világelső. A Roszatom valósítja meg a világ összes nukleáris technológiai beruházásának 76 százalékát, 35 atomerőművi blokkot építve egyidejűleg a világ 12 országában (2020-as állapot szerint). Az atomerőmű építés mellett fűtőelemeket gyártanak száz atomerőművi blokk ellátására, a használt fűtőelemeket szolgáltatásként visszaszállítják, hosszútávra eltárolják és tavaly júniustól újrahasznosítják, melynek eredményeként a Belojarszki Atomerőmű BN-800 reaktora 100 százalékban újrahasznosított fűtőelemekkel működik. Az atomerőmű építés képzeletbeli dobogójának második helyén Dél-Korea áll négy-, Kína és Franciaország két-két reaktor anyaországon kívüli építésével. A valaha volt legnagyobb ellenlábas az amerikai Westinghouse ott tart, hogy a legnagyobb részvényese a japán Toshiba letiltotta az új atomerőmű építésekről – a sorozatos hibák, költség- és időtúllépések miatt, és csak a fűtőelemgyártásban vehetnek részt. Ezért nyomulnak annyira ezen a fronton.

De itt is Oroszország dominál. A Roszatomhoz tartozó TVLA gyártja globálisan a nukleáris fűtőanyagok mintegy 40 százalékát, urándúsító kapacitásai pedig megközelítik a világon rendelkezésre álló összkapacitás felét. Az urándúsítás rendkívül energiaigényes, nem meglepő hogy a világban nem sok helyen áll rendelkezésre együtt az olcsó energia és a megbízható dúsítási technológia. Nem véletlen, hogy az USA az oroszoktól szerzi be a dúsított urán szükségletének a felét, nem véletlen, hogy ezt a területet máig nem érintették a korlátozások.

Európában bezzeg ezerrel dübörög a Roszatomot érintő szankciók tervezése. Vehetünk majd megbízhatatlan Westinghouse fűtőelemeket és lehetünk élő kísérleti nyulak a nukleáris biztonság újból megteremtése érdekében. És mindezért nem nekünk fizetnek sok pénzt, hanem még mi fizetünk érte.. és még imádkozhatunk is azért, hogy csak pénzben és nem emberéletekkel.

A teljes cikket itt olvashatja el.