Hazánkkal együtt húsz uniós ország kérte, szigorítsák a méz jelölését

Hiába beszélünk a beporzók védelméről, és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az unió nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit – közölte a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Brüsszelben.

– Már évek óta probléma, hogy a hazai üzletekben olyan mézek is vannak a polcokon, melyek összetétele nem felel meg a magyar előírásoknak – mondta Koller Zoltán tolnai termelő, az OMME (Országos Magyar Méhész Egyesület) Gemenci Szervezetének megyei elnöke. – A vásárló azért veszi meg, mert jóval olcsóbb a kínai méz, mint a hazai, a nagyobb baj pedig az, hogy ez gyakorlatilag nem is méz – tette hozzá. 

– Abban különböznek a Távol-Keletről érkező mézek az uniós szabványtól, hogy Kínában például hígan pörgetik ki a mézet, majd gyantaszűrön ezt áteresztik, kiszűrik belőlük az antibiotikumokat, és laboratóriumi körülmények között összemujkolnak valamit, amit mézként dobnak piacra. Náluk, és az uniós országokban a kaptárakban a méhek párologtatják el a vizet a friss mézről – ha ez a fázis kimaradna, a méz megpenészedne idővel –, illetve antibiotikumot vagy más gyógyszert a méhész nem is használhat. Nagyon szigorúak a hazai előírások, amit a magyar méhészek be is tartanak. Így nehéz versenyezni olyan méznek nevezett készítményekkel, melyek Kínából érkeznek, olcsón.

Kérdés, nem lehetne az megoldás, ha az uniós országokon kívüli mézekre is a szigorúbb előírásokat vezetnék be, ha az uniós piacon szeretnének értékesíteni? A kérdésre Koller Zoltán azt válaszolta, úgy tűnik a kereskedőknek ez nem érdeke.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén húsz uniós tagállam agrárminisztere kérte az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására. 

Egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a származási ország pontos feltüntetésére, ezért Magyarország hosszú évek óta szorgalmazza a mézről szóló irányelv módosítását, amire az Európai Bizottság idén tervez javaslatot tenni.

Hazai tapasztalatok szerint a kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek komoly veszélyt jelentenek az európai méhészekre, és rontják a mézek iránti fogyasztói bizalmat is. Hiába beszélünk tehát Európában a beporzók védelméről, és írnak elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az unió a másik oldalon nem védi meg saját produktumait és méhészeit. 

– Ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket. Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság meghallja a tagállamok többségének hangját, és a valós fogyasztói igényeket figyelembe vevő, kellően ambiciózus javaslatot tesz majd – hangsúlyozta Feldman Zsolt államtitkár.