Helyenként pótolni kell a ként a talajban

A régi agrotechnikai gyakorlat szerint a kultúrnövényekre számolt nitrogén 30–40 százalékát ősszel kijuttatták a termőföldekre. Az újabb szokás szerint e tápelem legnagyobb részét a tél végi, kora tavaszi fejtrágyázással adják a növények alá. A szakemberek most azt feltételezik, hogy a talajokban ősszel meglévő nitrogénből sokat kimostak az esőzések. Ezért számolni kell nitrogénhiányra utaló tünetekkel, főleg azért, mert a kénből is sok kárba ment az utóbbi hónapokban. 

– A kén nélkülözhetetlen elem a nitrogén növényi sejtekbe való beépüléséhez. A múltban a gazdák nemigen tartották számon a kén jelenlétét, mert annak nagy részét a talajok a levegőből megkapták. Mennyisége azonban jelentősen csökkent a kibocsátó gyárkémények fogyatkozásával, a környezetvédelmi szabályok szigorításával. Ezért újabban nem árt figyelemmel kísérni a talajok kénellátását, különösen a jelentős csapadékhozamokkal összefüggésben. A főbb szántóföldi növények közt főleg a repce, a napraforgó fogyaszt sok ként, és hiányát rosszul viselik a kalászosok is – mondta Pesti Gábor növényvédelmi mérnök. 

A szakember szerint a tápanyagokkal ősszel optimálisan ellátott veteményekben nem valószínű hiánybetegség előfordulása. Probléma ott lehet, ahol magas áruk miatt túlságosan takarékosan használták a műtrágyákat.  

– A repcének a jelentős kénigényére tekintettel eleve a kéntartalmú nitrogén műtrágyát adagolják. A káliumot, foszfort tartalmazó műtrágyákban is mindig található annyi visszamaradt kén, ami elegendő a növények egészséges vegetációjához. A levegőből származó kén pótlása ily módon megoldható. Mindemellett a kén közvetetten is belép a növénytermesztésbe: a vadkárok megelőzésére, mérséklése is használják a gazdálkodók. Kipermetezik a növényállományra, s irritáló szaga elriasztja a veteményektől a vadakat.

A kertészek főleg magnézium-szulfáttal pótolják a ként, például a burgonya ötszázalékos dózisban is elviseli levéltrágya formájában, a növények fejlődését látványosan serkenti. A szántókon pedig gyakran gyomirtóba keverik a keserűsót, így egy menetben kijuttatható. Természetesen a kén és a nitrogén mellett számos más makro- és mikroelem pótlására is szükség lehet az alaptrágyázáson túlmenően. A szántóföldi vizsgálatok cinkhiányt is kimutattak, és a növények egyre több tápanyagot nem tudnak felvenni, mert hiányoznak más elemek, amik a beépülésüket elősegítik.  

– A cink hiánya főleg kukoricánál tapasztalható helyenként, de úgy tűnik, néhol a bór is kevés a talajokban. Az utóbbi elemből viszonylag sokat vesz fel a repce, valamint a cukorrépa, a napraforgó. Hiánya következtében rossz a növények termékenyülése. Ezért a gyümölcstermesztők sem feledkeznek meg róla, permetezéskor a gombaölő szereket gyakran kiegészítik bórkészítményekkel is.