Sokmilliárdos értéket véd! Megkezdte működését a jégkármérséklő rendszer

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett Országos Jégkármérséklő Rendszer április közepén megkezdte idei védekezési szezonját. Az ország 986 pontján működő, ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd, nyilatkozta lapunknak Vendégh Edit, a Tolna vármegyei agrárkamara elnöke.

A jégkármérséklő rendszer riasztási időszaka idén szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó 219 automata és 767 manuális talajgenerátorból álló rendszer készülékei ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

Tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni, működése nem hordoz sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot és minden híreszteléssel ellentétben, a jégkármérséklő rendszernek nincs hatása a csapadék mennyiségére.

A rendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy az elmúlt évben a gazdálkodók csupán 28 400 hektárra jelentettek be jégkárt. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel két és félszer ekkora, összesen 72 000 hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdák.

Az agrárkamara által kiépített rendszernek az idei immár a hatodik üzemelési éve, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból idén legfeljebb 1,8 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden forint mintegy 33 forint értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett értéket jelent.

A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatja.

Idén januárban egy kis ünnepség keretében adták át az elismerést a jégkármérséklő rendszer országos és vármegyei legjobb generátorkezelőinek. Tolna vármegyében – mint azt megírtuk – 2022-ben a legjobb generátorkezelő Nyúl István lett.

Sokan emlékeznek a tavalyi bátaszéki jégesőre

A generátorokat a múlt évben az április-júniusi időszakban jellemzően főleg a Dunántúlon kellett bekapcsolni a heves zivatarok miatt. Tolna vármegyében május 25-én, az utolsó fagyosszent, Orbán napján volt jelentős jégkár. Akkor vármegyénk felett két szupercella alakult ki, amelyek ugyan a határon túli helyzethez képest csak kisebb károkat okoztak, az útvonalukon felhőszakadások és jégesők is tapasztalhatók voltak. Az országos jégkármérséklő rendszer a riasztott területeken teljes kapacitással működött. Olyan technológia azonban egyelőre nem áll rendelkezésre, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető lenne a jégeső, a jégkár. 

A nyári, szinte egész Európát sújtó történelmi mértékű aszály miatt július-augusztusban sokkal ritkábban, és alapvetően csak helyi jelleggel volt jégveszély, így emiatt csak kevésszer volt szükség a generátorok bekapcsolására. Szeptemberben a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, ebben a zivataros időszakban 14 napon kellett működtetni a készülékeket.

Tolnában a legzivatarosabb év 2018-ban volt, akkor 15437 órát üzemeltek a generátorok, tavaly 8646 órát.