A családi gazdaságokban szerencsére apáról fiúra száll a gazdaság

A kis- és törpegazdaságoknak nincs pontos statisztikai vagy közgazdasági definíciója, illetve méretküszöbe. A jellemző inkább az, hogy pusztán a pár hektárnyi föld műveléséből nem tud megélni a család, kivétel, ha kertészkedéssel, fóliázással foglalkozik. 

Nem csak hazánkban jellemzőek a törpegazdaságok, az Eurostat adatai szerint Portugáliában, Olaszországban is sok van belőlük. A Magyarországon a KSH által összeírt 577 ezer mezőgazdasági üzemből 379 ezer tartozik ebbe a kategóriába. 

A Kövesdi család Bonyhádhoz tartozó több kisebb földterületen gazdálkodik. A kárpótlás során öt hektár szántót vásároltak, majd vettek hozzá később még két és fél hektárt. Bár a környéken sokan bérbe adták a földjeiket a nagyobb gazdálkodóknak, ők úgy döntöttek, maguk művelik. A család négytagú, két húszas éveiben járó fiatalember és a szüleik.

Gyakorlatilag mindenkinek van főállású munkahelye, így a földművelés kiegészítő bevételt és természetesen kiadást is jelent. A területalapú támogatással együtt szerényen számolva kétmillió forint körüli a bevételük évente, a saját munkájukat nem számolva. A családfő szerint a gazdálkodás az életük része, a föld pedig egyre nagyobb érték, így ragaszkodnak hozzá. 

Egyre öregszik az agrárium, a számok ezt bizonyítják. A kis gazdaságok számának csökkenésével három év alatt az 55 és 64 év közötti korosztály egyötöde kiesett a termelésből, derült ki a legutóbbi mezőgazdasági összeírásból. Tolna vármegyében a gazdálkodók harmada hatvanöt év feletti, a harmincöt év alattiak aránya csak hat százalék.

Ezzel együtt a képzettség színvonala emelkedett 2013 óta: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2,7-ről 3,4 százalékra, a középfokú végzettségűek aránya 7,4-ről 10 százalékra nőtt. Ám a gazdák háromnegyede továbbra is kizárólag a gyakorlati tapasztalataira támaszkodik. 

Óriási gond az agrárszakmában, hogy nincs utánpótlás, az idősebb nemzedék kiöregszik, elmegy nyugdíjba, és nincs aki átvegye a gazdálkodást. Sokan azt képzelik, hogy a földművelés, a szőlőben és a gyümölcsösökben való gazdálkodás csak kétkezi munkát jelent, pedig ma már több tíz millió forintos, légkondicionált, automatizált gépeket kell vezetni, és ezekkel elvégezni a munkafolyamatokat.

Ebből adódik, hogy tanult, diplomás vagy szakvizsgával rendelkezők aránya nőtt. A növényvédelem is bonyolultabb lett, be kell tartani minden szabályt, mert ennek hiányában megvonhatják a támogatásokat. Az ma már egyértelmű, hogy a termőföld nagy érték, ezt a befektetők is felismerték.

A családi gazdaságokban szerencsére apáról fiúra száll a gazdálkodás, de ettől még tény, hogy öregszik a szakma, ma az átlagéletkor ezen a területen a legfrissebb felmérés szerint ötvenkilenc év.

A kis gazdaságok kukoricát termesztenek

Hazánkban a törpegazdaságok kilencvenkét százaléka rendelkezik mezőgazdasági területtel, és közel hetven százaléka művel konyhakertet. Ültetvénye is több mint harmaduknak volt 2018- ban. A gazdaságok fele használt szántót, amelyen a leggyakrabban gabonát, elsősorban kukoricát termeltek. Míg növénytermesztéssel szinte mindegyik, haszonállatok tartásával sokkal kevesebb törpegazdaság foglalkozik. 

A legszélsőségesebb a gazdaságok nagyság szerinti megoszlása Romániában. Az Eurostat azt közölte, hogy az unió gazdaságainak harminchárom százaléka Romániára jutott, és kilencvenkét százalékuknál (3,1 millió gazdaságnál) a terület kisebb volt öt hektárnál. Az ötven hektárnál nagyobb farmok részaránya csupán fél százalék, de ezek művelik meg az ország mezőgazdaságilag hasznosított területének ötvenegy százalékát.

Ugyanakkor az ötven hektárnál nagyobb gazdaságok aránya Luxemburgban ötvenkét százalék, Franciaországban negyvenegy százalék, Nagy-Britanniában harminckilenc százalék, Dániában pedig harmincöt százalék volt.