A csemegeszőlő igazi őszi finomság és vitaminbomba

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint évente mintegy 10-12 ezer tonna friss, piaci fogyasztásra szánt étkezési szőlő kerül a piacra. A hazai fogyasztás azonban ennél magasabb. Ezért az elmúlt években jelentősen bővült az import, elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui csemegeszőlővel.

Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta és 2 csemegeszőlő klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben. A fajták sokszínűségének köszönhetően folyamatos érési sort kapunk, így júliustól októberig fogyaszthatjuk a gyümölcsöt. 

Szászi Luca bátaszéki termelő elmondta, hamburgi muskotályt termelnek közel két hektáron. Ezen a héten kezdték el szedni ezt a fajtát. Kialakult vevőkörük van, zöldségesek, felvásárlók már hetekkel ezelőtt keresték őket, az iránt érdeklődve, idén mekkora mennyiség várható. Idén átlagos termésre számítanak, minőségben kiváló a termés, szép nagyok a fürtök. Annak ellenére, hogy a növényvédelem nagyobb odafigyelést igényelt és többe is került mint az elmúlt években.

A csemegeszőlő-termesztés a borszőlőhöz képest amúgy is munkaigényesebb tevékenység, és az időjárás is hatványozottan befolyásolja. Fontos az adott területnek, a helyi lehetőségeknek megfelelő fajtaválasztás. A termőterület az elmúlt években nem változott, ennek oka, hogy a csemegeszőlő kifejezetten tőke- és beruházásigényes kultúra, nagyon magas szaktudást, precizitást, odafigyelést igényel.

A piacokon jellemzően hazai, az üzletláncokban inkább külföldről érkezett szőlőt kínálnak. Ez utóbbi helyen rosé szőlőként árusítják a rózsaszínű, nagy szemű szőlőt, tévesen, mert ilyen fajta szőlő nincs, csak bor.

Hűtőben egy hétig is eláll a szőlő. Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy nem utóérő gyümölcs, ha nem teljes érésben szedik le, akkor éretlen is marad. Viszont minél érettebb, annál értékesebb a szervezet számára, annál több fontos antioxidánst tartalmaz.

Vásárláskor fordítsunk figyelmet a fürtök épségére és a bogyók feszességére is. A szőlő értékes anyagok tárháza, nem véletlenül nevezik latinul vitisnek. A gyümölcs neve ugyanis a vita, azaz az élet szóból származik. Magas A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma.

Az idén viszonylag kevés gyümölcs termett, hiszen sem a cseresznyének, sem a meggynek nem kedvezett a tavaszi időjárás. Szőlőből is kevesebb, mint egy átlagos évben, és ez a borszőlőre is vonatkozik. A megye két borvidékén inkább a borszőlő fajták a népszerűbbek, de a szőlősgazdák többsége csemegeszőlővel is foglalkozik, kisebb-nagyobb területen. A szép fürtöket eladják, a maradék mennyiséget pedig hozzádarálják a borszőlőhöz, így nincs veszteségük.