Régen a szüret ideje alatt még a törvénykezést is beszüntették

Évszázadok óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel a Kárpát-medencében, s bár ma is tartanak szüreti mulatságokat, hajdan sokkal nagyobb hagyománya volt ennek az eseménynek, a XVI.- XVII. században például a szüret ideje alatt még a törvénykezést is beszüntették. A szüreti bálok különleges társadalmi jelentőséggel is bírtak, néhány faluban egyenesen úgy tartották, hogy ha nem kel el rajtuk valaki, az örökre pártában marad. A hagyományok szerint egyébként régen a nők szedték a szőlőt, miközben a férfiak puttonyba gyűjtötték a termést.

Kik dolgoznak ma a szüreteken?

Napjainkban a szőlőszüreti munkák idején nagyjából megduplázzák a szőlészetben dolgozó állandó munkatársaik számát, azaz mintegy negyven főt foglalkoztatnak – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gere Andrea, a hetedik generációs villányi borászcsalád képviseletében. A munkaerőt idénymunkások toborzásával foglalkozó vállalkozók biztosítják számukra, a napszámosok 1900-2000 forintos órabérben szedik a szőlőt, általában gyakorlott munkások, rendszeresen járnak szüretelni, figyelnek rá, hogy a lepotyogó szőlőszemek is a ládába kerüljenek.

A teljes cikket a likebalaton.hu oldalon találja.