Komoly gondokat okoznak a napelemek!

A napelemek, ezek a nap fényenergiáját villamosenergiává átalakító berendezések, ha már működnek, ingyen termelik az áramot, viszont működésük a napsütés függvényében rapszodikus. S ahogy nő a napelemek száma, mivel a hagyományos erőművek általában egyenletesen dolgoznak, ezt az ingadozást a magyar villamosenergia-rendszert is összehangoló MAVIR egyre nehezebben tudja kompenzálni, kiegyenlíteni.

Szükség lenne, az időnként feleslegesen termelt áram tárolására, ezért terveznek szivattyús erőműveket, ahol a többletáram hajtotta szivattyúk vizet pumpálnak magasan lévő tárolóba, s ha több áram kell, ez a víz turbinát, majd generátort hajtva termel villamos energiát. Emellett ugyanezért a háztartási naptelepeket is indokolt akkumulátorokkal kiegészíteni. 

Zay Balázs előadása kezdetén azt mondta el, hogyan termelődik a víz-, atom-, vagy hőerőművek generátoraiban az áram, majd a hazai villamosenergia ellátás rendszeréről beszélt, s elmondta többek között, hogy ma a villanyáram 30 százalékát importáljuk. Egyszer fordult elő, mikor nagyon sütött a nap, az összességében két paksi atomerőmű termelésénél több mint kétszer nagyobb kapacitású naperőművek is annyi energiát termeltek, hogy 15 percen át 1500 MW áramot mi adtunk más országoknak, viszont később, mikor lement a nap, a paksi erőmű termelésével azonos, 2000 MW-ot kellett importálni. 

Grafikonokkal, diagramokkal illusztrált előadásában, rátérve a szél-, illetve naperőművekre, azzal folytatta, hogy míg a mondhatni hagyományos erőművek 50 hertzes váltóáramot állítanak elő, addig a szélerőművek egyenáramot termelnek, s hogy azt a hagyományos hálózatra csatlakoztatni lehessen, egy elektronikus berendezés, inverter alakítja váltóárammá.

Beszélt arról is, hogy míg a nagyobb teljesítményű szél-, illetve naperőművek az országos primer hálózatra csatlakoznak, a háztartások kisebb napelemei a 230 voltos hálózatra. Ez azt is jelenti, hogy az ezekben termelődött áram csak a saját transzformátorkörzeten belül használható fel.

Mivel az előadó alapképzettsége szerint jogász, többet beszélt a napelemek alkalmazásának jogszabályok meghatározta feltételeiről. Említette azt is, hogy a szélerőművek számának növelése szerepel a programban. Ennek korábban az is akadálya volt, hogy azok kisebbek, 80 méter magasak voltak, Magyarországon viszont ebben a magasságban nem elég erős és folyamatos a légmozgás. De ma már nagyobb, 160 méteres szélerőműveket gyártanak, s azok már találnak szelet.

Említette azt is, hogy a tengerparti országokban szinte állandó erősségű és állandó irányú a szél, de nálunk sem a szélerősség nem egyenletes, és az iránya is változó. A szélerőművek viszont általában egy irányba néznek, mert technikailag nehéz és drága olyan tornyokat építeni, amelyek tetején a rotorok mindig befordulnának a változó szélirányba.

A jövőt illetően elmondta, lehetséges energiaközösségek megalakítása, ahol aggregátorokkal kompenzálják a fogyasztások kilengéseit, s megemlítette, tervezik szivattyús erőmű építését is, erre egyébként eleink majd száz éve is gondoltak. Ez egy olyan vízerőmű, amely a felesleges többlet árammal vizet pumpál egy magasabban lévő tárolóba, s ha áramra van szükség, a lezúduló víztömeg meghajtja a villamosenergiát termelő generátorokat.