Tájékoztató

2023.12.10. 21:27

Teljes átláthatósággal valósítanák meg az üzemidő hosszabbítást

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezetői és szakértők részletes tájékoztatón számoltak be az Európai Unió számára bejelentett üzemidő-hosszabbításról, ahol egyebek mellett azt is érintették, hogy miért jó mindez, hogyan zajlik az engedélyeztetési folyamat és számítanak-e arra, hogy az unió nemet mond a meghosszabbításra.

Gazsó Rita

Cél, hogy az erőmű üzemidejének lejárta előtt megkaphassák a hosszabbítási engedélyt.

Fotó: Mártonfai Dénes

Az Euratom előírásainak megfelelően bejelentették a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának megkezdését az Európai Unió felé, amelyet a 2021-22-ben bekövetkezett energiapiaci változásokkal és a megváltozott ellátásbiztonsági helyzettel indokoltak. – Az eddigi jogi és műszaki vizsgálatok nem tártak fel olyan körülményt, amely a Paksi Atomerőmű négy blokkjának húsz évvel történő Tervezett Üzemidő Hosszabbítását (TÜH) akadályozná – jelentette be Horváth Péter János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a keddi sajtótájékoztatón, ahol rajta kívül dr. Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, Tóth Pál, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese, valamint Czibula Mihály az üzemidő hosszabbítás kiemelt projektvezetője beszélt az előttük álló legfontosabb feladatokról.

Nem számítanak brüsszeli ellenállásra

Miként elhangzott, a TÜH az unióban egy rutineljárás, amelynek során az Európai Bizottság azt vizsgálja majd, hogy a tervezett projekt az Euratom Szerződés alapelveivel összhangban van-e, így nem várható, hogy a brüsszeli testület elutasítaná a magyar beadványt. Az üzemidő hosszabbítás előnyeként kiemelték, hogy egy meglévő és működőképes létesítmény korszerűsítése történik meg, a szükséges rekonstrukciók, fejlesztések pedig arányaiban jóval kevesebb ráfordítást, beruházást igényelnek, mint egy új erőmű létesítése. A projekt emellett klímavédelmi célokat is szolgál, a régióban megmarad közel négyezer munkahely, a helyi közösségek és szervezetek támogatása, de természetesen a a kutatói közösség számára is fontos.

Összegszerűségről is szó volt a tájékoztatón: az üzemhosszabbításhoz szükséges mintegy 250 rekonstrukciós feladatra nagyjából 1,5 milliárd eurós költséget számoltak a szakemberek. A felmérések során közel félmillió berendezés cseréjének kérdését vizsgálták meg, közel 700 berendezéscsoport értékelését végezték el, és mintegy 250 rekonstrukciós feladatot definiáltak, amelyek közül mintegy kéttucat már folyamatban van.

Szigorú a hazai szabályozás

Mint a tájékoztatón kiderült, a Paksi Atomerőmű 2028-ra tervezi összeállítani és benyújtani a TÜH dokumentációját az Országos Atomenergia Hivatal felé. Ezzel párhuzamosan a cél az, hogy az 1-es blokk 2032-es üzemidő-lejáratának előttre ténylegesen meg is kapják a húszéves hosszabbítást, majd hasonlóan eljárva a többi blokk esetén is.

Kiemelték, hogy szigorú magyar szabályozásból adódóan, a környezeti hatásvizsgálat kapcsán is komoly, nemzetközi viszonylagban példátlan transzparenciát valósítanak meg, miközben több országban nem is kell hasonló vizsgálatot végezni az atomerőművek üzemidő-hosszabbításához. Ennek jegyében hazai és nemzetközi közmeghallgatásokat tartanak mind a négy blokk esetében, a környezetvédelmi és a nukleáris engedélyekkel kapcsolatban, valamint környezetvédelmi vizsgálatokkal szerzik meg az engedélyt, az OAH-hoz benyújtandó dokumentumok értékelésébe pedig független hazai és külföldi műszaki szakértőket is bevonnak.

Az esemény résztvevőit egy hosszabb sétára invitálta meg az erőmű vezetősége a sajtótájékoztatót követően, ahol megismerhették az erőmű belső tereit és betekinthettek annak napi működésébe.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!