2023.10.15. 15:40
Meleg ősz után átlagos lesz a november, december, februárban jön a nagy hideg
Hosszú és szokatlanul meleg volt a szeptember és az október első fele. Szinte a nyarat idézte a magas hőmérséklet. Vajon ilyen előzmények után milyen télre számíthatunk? Marad az enyhe idő, megkímélve a fűtési költségeinket, vagy bekeményít a tél?
Az idei október első fele inkább a nyarat idézte, mint az őszt, 13-án a hőmérséklet a kora délutáni órákban plusz 27 fok volt.
Fotó: Kiss Albert
Hasonlóan meleg ősz Tolna Vármegyében 2011-ben volt, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrármérnök, aki évtizedek óta feljegyzi a naplójában az aznapi időjárást. Akkor, 2011-ben, a szeptemberi hőmérséklet átlaga 21,5 fok volt, az idei szeptemberé 21 fok. A csapadék mennyisége akkor is és idén csak 25 milliméter volt abban a hónapban.
Akkor is, idén is száraz és meleg volt az október első harmada, majd lehűlt az idő, de csak az évszaknak megfelelően. 2011-ben a viszonylag enyhe november és december után – karácsonykor plusz 14 fok volt – enyhén indult a január, majd a hónap második felében kezdett lehűlni az idő. Februárban viszont brutális hidegre váltott, mondta a szakember, 8-án mínusz 16 fokot, 9-én mínusz 19 fokot mutatott a hőmérő, és ez tartott egy hétig.
Hasonló időre számítanak most is a szakemberek, az El Nino hat hónapos periódusa – mely az Atlanti óceán felől meleg levegőt hoz – éppen január elején fordul át a hidegebb áramlatok felé. Régen nem ismerték ezeket, így az emberek a megfigyeléseikre hagyatkoztak. Ilyen többek között november 1., a Mindenszentek napja. Úgy tartja a mondás, ha Mindenszentekkor jó idő van, akkor havas, hideg telünk lesz, ha azonban ezen a napon esik az eső, akkor mérsékeltebb tél elé nézhetünk.
November 11. Márton napja, a napi bölcsesség szerint, ha ezen a napon borongós, szürke idő van, akkor a tél is szürke lesz, ha azonban napsütéses ez a nap, akkor fagyos tél vár ránk. November 25. Katalin napja, az ismert mondóka szerint: „ha Katalin kopog, a karácsony locsog”, azaz, ha Katalinkor fagy vagy esik a hó, akkor latyakos karácsony várható.
Természetesen ma már a népi megfigyeléseket is tesztelik a tudósok. Az elmúlt 100 év adatai alapján Katalin napján ha enyhe az idő, akkor országos átlagban, több mint 84 százalék az esély arra, hogy fagyos karácsonyi periódusnak nézünk elébe.
A középkorúnál idősebb korosztály gyermekkori emlékeiben valószínűleg több szánkózós, korcsolyázós ünnep rémlik fel, mint a fiatalabbak emlékeiben. Dr. Gabi Géza feljegyzései szerint az eddigi leghidegebb tél 1987 januárjában volt, amikor többször is mínusz 23 fokot mértek, és napközben sem volt melegebb mínusz 12 foknál.
Abban az évben nehezen tavaszodott. Nyáron viszont rekordot döntött a hőség. Az egyik legszélsőségesebb telet 1993-ban jegyezte fel Gabi Géza, amikor januárban az egyik héten mínusz 18 fokot, míg a következő héten már plusz 15 fokot mért. Igen tartós hideget – fagyos január után még fagyosabb februárt – pedig 1996-ban tapasztalhattunk.
Az elmúlt években többször is előfordult, hogy karácsony hetében hullott a hó, de az ünnepekre elolvadt, illetve januárban esett belőle több. Összességében azonban az a jellemzőbb, hogy a tél enyhe, március vége, április eleje pedig fagyosra vált.
Sokat változott a klíma Európában
A globális felmelegedés nem jelenti azt, hogy többé nem számíthatunk havas karácsonyra, hiszen a jövőben is lesznek hűvösebb, hidegebb évek. Az elmúlt húsz évet vizsgálva a leghidegebb tél Tolna vármegyében 2003-ban és 2005-ben volt, mindkét évben januárban és februárban is összefüggő hótakaró borította a tájat, és mínusz 17 fokot mértek többször is. Ezt követően mindkét évben aszályos, meleg nyarunk volt. Európa klímája nagyjából az 1300-as évek elejétől fordult jelentősen hidegebbre, a 17. században jóval több hó hullott, mint az azt megelőző évszázadokban – nemcsak az állóvizek, de a folyók is olyan mélyen befagytak, hogy vásárokat tartottak rajtuk –, a tájat akár több hónapig hótakaró borította. A Közép-Európából származó, majd a keresztény világban elterjedt karácsonyfa-állítás, az ünnepi szokásrend kialakulása ebből a – 19. századig tartó – kis jégkorszaknak nevezett korból ered. A klímakutatások szerint azonban a jövőben egyre kisebb valószínűséggel számíthatunk vastag hótakaróra december 20-a környékén.
