Számíthatunk hóra a télen, de nem karácsony körül, hanem januárban, februárban

Hol van már a tavalyi hó, mondogatjuk, ha régi, elmúlt dolgokat emlegetünk. Sajnos nem csak a tavalyi, de ki tudja hány évvel ezelőtti téli szánkózás, hógolyózás, hóember építés is lassan a múltba vész. Az elmúlt évtizedekben látványosan csökkent a havas napok száma, ráadásul az utóbbi 10 esztendőben fel is gyorsult ez a folyamat.

Az idei év már januártól a melegrekordok sorozatos megdöntését hozta, így az ősz beköszöntével joggal merül fel a kérdés, vajon lesz-e igazi tél és tartós hóesés? Meteorológiai Világszervezet (WMO) júliusban hivatalosan is megerősítette az El Niño időjárási jelenség visszatérését. Az előrejelzések szerint 95 százalék az esélye annak, hogy ez a mérsékelt vagy erős El Niño szezon a jövő év februárjáig folytatódni fog, aminek a hatásait igencsak nehéz pontosan meghatározni. 

A WMO szerint: decemberben egy Európa nagy részét érintő délnyugati áramlás következtében az északi tájakon kívül jelentősebb havazásra nem számíthatunk, a jövő év első hónapjában már egészen más kép körvonalazódik. Ha nem is nagy mennyiségű és heves, de már említésre méltó hóesésre készülhet egész Közép-Európa. Februárban még a januárinál is szélesebb körben lesz hóesés a kontinensünkön, de az előző hónapihoz képest enyhébb havazással számolnak. Ez tehát az előrejelzés. Úgy tűnik, nem lesz fehér idén sem a karácsonyunk.

A legtöbb karácsonyi mese és történet a 18-19. századból eredeztethető. Ekkor Európa éghajlata hűvösebb és hidegebb volt, mint most. Ezt nevezzük a kis jégkorszak időszakának, ami a 14. században kezdődött és a 19. században ért véget. Az átlaghőmérséklet Európában, ebben az időszakban 1,5-2,5  Celsius fokkal maradt el az 1991–2020 közötti időszak átlagától. Európában a telek hidegebbek, csapadékosabbak voltak. 

Húsz éve még hidegek, havasak voltak a telek

Az elmúlt húsz évet vizsgálva a leghidegebb tél Tolna vármegyében 2003-ban és 2005-ben volt, mindkét évben januárban és februárban is összefüggő hótakaró borította a tájat, és mínusz 17 fokot mértek többször is, mondta dr. Vörös Géza szekszárdi agrárszakmérnök, aki évek óta gyűjti az időjárási adatokat. Ezt követően mindkét évben aszályos, meleg nyarunk volt. 

Európa klímája nagyjából az 1300-as évek elejétől fordult jelentősen hidegebbre, a 17. században jóval több hó hullott, mint az azt megelőző évszázadokban – nemcsak az állóvizek, de a folyók is olyan mélyen befagy­tak, hogy vásárokat tartottak rajtuk –, a tájat akár több hónapig hótakaró borította. A Közép-Európából származó, majd a keresztény világban elterjedt karácsonyfa-állítás, az ünnepi szokásrend kialakulása ebből a korból ered.