Egyezséget kötöttek, de így sok év börtönt kaptak

A vádlottak az eljárás folyamán egyezséget kötöttek az ügyészséggel, a bíróság ennek megfelelően szabta ki a büntetéseket. Az ítélet június 28-án jogerőre emelkedett, tájékoztatta portálunkat dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője.

A szegedi elsőrendű vádlottat a bíróság négy év és nyolc hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlottal szemben 317 ezer 600 forint és 2500 euró vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.

A szintén szegedi, büntetett előéletű másodrendű vádlottat öt év börtönre ítélték és további öt évre eltiltották a köz­ügyek gyakorlásától. Elrendelték ezen kívül egy korábban kiszabott, egy év tíz havi börtönbüntetése végrehajtását, és a másik vádlottal azonos forint összegű, valamivel több mint kilencezer euró erejéig vagyonelkobzást rendeltek el ellene. A vádlott a szóban forgó bűncselekményeket felfüggesztett büntetés hatálya alatt követte el.

Az Algériában magyar anyától született, már többször büntetett harmadrendű vádlottat négy év és nyolc havi börtönre ítélte a bíróság és szintén öt évre tiltotta el a közügyektől. Ezen túl hatezer hatszázhatvanhat euró vagyonelkobzásra ítélte a bíróság.

A mezőgyáni negyedrendű vádlott négy év börtönt kapott és négy évre tiltották el a közügyek gyakorlásáról. A kicsit több mint 317 ezer forint mellett, hétezer hatszázhatvanhat euró vagyonelkobzást rendelt el a bíróság vele szemben. Rendelkezett a bíróság arról is, hogy a valamivel több mint négyszázhetvenegyezer forint bűnügyi költségből kinek mennyit kell fizetni. Feltételes szabadságra egyik elítélt sem bocsátható. Az ítéletig eltelt fogva tartás idejét beleszámítják a büntetés letöltésébe.

A vádlottak ismerték egymást és egy külföldi központú embercsempészettel foglalkozó bűnszervezet tagjától kapták a megbízásokat. Többnyire két, vagy három bérelt, vagy saját személygépkocsival szállították az illegális be-, illetve átvándorlókat. A szerb–magyar határ közelében, de már Magyarországon vették fel, a szintén embercsempész hálózat segítségével a zöldhatáron átjuttatott illegális migránsokat.

Ezek az emberek magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét semmilyen legális irattal igazolni nem tudták. Őket a magyar–osztrák határhoz, többnyire Sopron közelébe vitték, azzal a céllal, hogy segítsék őket az államhatár illegális átlépésében.

A vádlottak nyilván felismerték, hogy a 2020 májusában és nyarán elkövetett bűncselekmények egy már működő, hosszabb időre szervezett hálózat tevékenységéhez kapcsolódnak. Jelentős anyagi ellenszolgáltatásért nyújtanak segítséget harmadik országbelieknek, hogy megszervezik és lebonyolítják az országokon belüli szállításukat. A sikeres működés egyik alapja, hogy a végrehajtásban részt vevők minél kevesebb ismerettel rendelkeznek a hálózatról, illetve a köztük lévő kommunikáció módja megfelelő védelmet jelentsen a valódi tevékenység leplezésére. A vádlottak tisztában voltak azzal, hogy egy embercsempész szervezet működéséhez kapcsolódnak, bár tagjait és felépítését nem ismerik, elemzi a helyzetet az ítélet.

Sok a pénz, de a kockázat is nagy

Akit nem kapnak el, vagy amíg valaki nem bukik le, még a „végeken” is sokat kereshet az illegális bevándorlást szervező hálózat révén. Az ítélet adatai szerint a szállításért járó összegeket a vádlottak, esetünkben már elítéltek megbízói határozzák meg és a jelentős összegeket ők szedik be a migránsoktól még Magyarországra érkezésük előtt.

Sikeres esetben egy-egy ember szállításáért 600–1000 eurót adtak készpénzben a vádlottaknak. Volt rá példa, hogy háromezer eurót, vagyis körülbelül egymillió forintot kapott az első és a másodrendű vádlott, majd más alkalommal három vádlott osztozott ugyanekkora összegen. Arra is volt példa, hogy három vádlott 8000 eurót kapott nyolc illegális migráns szállításáért. A pénzt közvetítők fizették ki nem egyszer Budapesten az Arabica kávézóban.

Képünkön: elfogott migránsok egy autóban, az M6-os autópályán