A mentők 15 percen belül eljuthatnak a beteghez Tolnában

A személyi állomány teljes, minden státusz betöltött – szögezte le megkeresésünkre Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Annak kapcsán intéztünk hozzá kérdéseket, hogy az utóbbi hetekben többször lehetett olyan esetekről hallani, amikor hosszú ideig kellett várni a mentők kiérkezésére.

Szerettük volna megtudni, Tolnában mi a helyzet. A szóvivő elmondta, hogy Tolna vármegye területén kilenc mentőállomás működik huszonhat mentőegységgel, ezek közül négy esetkocsi, egy mentőtiszti kocsi, valamint huszonegy mentőgépkocsi. A vármegye napi feladatszáma 65 és 80 közé tehető, a kiérkezési idők igazodnak az európai normákhoz. A mentőállomások elhelyezkedése alapján a vármegye minden pontja elérhető 15 percen belül.

Beszélt a mentésirányítók feladatáról is, amelyet rendelet szabályoz. Eszerint a mentésirányítást ellátó személy a bejelentés tartalma, és az összes körülmény értékelése alapján dönt a mentés szükségességéről és a rendelkezésre álló mentőkapacitás függvényében, a sürgősségi igény meghatározásával intézkedik a megfelelő szintű mentőegység riasztásáról.

Emellett szükség esetén az adott típusú feladatra szakosodott ellátó szervezet riasztásáról, illetve egyéb szolgálatok – ideértve a háziorvosi vagy orvosi ügyeleti szolgálatot, a tűzoltóságot, a rendőrséget – riasztásáról.

A mentésirányítókat munkájuk során protokollok, eljárásrendek és döntést támogató algoritmusok is segítik. Közvetlen életveszély esetén a mentő riasztása azonnal megtörténik, és rendszerint perceken belül a helyszínre érkeznek, addig pedig a mentésirányító folyamatos telefonkapcsolatban segíti a helyszínen tartózkodókat az elsősegélynyújtásban. Példa erre egy megkezdett újraélesztés, egy erős ütőeres vérzés vagy légúti elzáródás.

Vannak olyan esetek, ahol a mentőhívás ugyan indokolt, de azonnali beavatkozásra nincs szükség. Erre példa egy könnyebb bokasérülés. A mentők kiérkezésének ideje függ a prioritási szinttől, az aktuálisan rendelkezésre álló mentőkapacitástól, vagyis a szabad mentőegységek számától és pillanatnyi helyzetétől, továbbá a közlekedési viszonyoktól.

Győrfi Pált kérdeztük a szekszárdi légimentő bázisról is, amelyet tavaly decemberben adtak át. Elmondta, hogy azóta 141 riasztása volt a szekszárdi helikopternek, és negyvenhárom esetben Tolna vármegyében volt rá szükség.  A mentőhelikopterek riasztása mentésirányítási protokoll alapján történik. A riasztások több mint harmada súlyos sérült ellátáshoz szükséges, közlekedési és háztartási, ipari balesetek, illetve belgyógyászati sürgősségi állapotok, valamint például újraélesztések és súlyos állapotú gyermekek ellátása a légimentők feladata.

Minden szolgálatban egy három fős személyzet, pilóta, orvos és paramedikus indul a bevetésre. A bázison öt pilóta, hét orvos és öt paramedikus teljesít szolgálatot forgó rendszerben. Az új szekszárdi bázis méltó, 21. századi körülményeket biztosít a légimentőknek, meggyorsítva a felszállási időt, valamint a helikopter fűtött hangárban tárolható, a személyzet pedig kényelmesen tudja eltölteni a készenléti időt. A bázis elhelyezkedése nagyobb területi lefedettséget biztosít a korábbihoz képes, így több bajba jutott emberhez tudnak hamarabb odaérni.