Felfedezték Murga kincseit a vendégek

A hangulat már reggel kilenc után nagyon jónak bizonyult, amikor a művelődési ház körül mindenkit lángossal a kezében lehetett látni Kaiser Jánosnak a köszönhetően, és fokhagyma illat lengte be a környéket A reggeli elfogyasztása után, az egybegyűltek nagy része felkerekedett, hogy megismerje a települést, mégpedig, a lehető legszakavatottabb forrás, dr. Balogh Margit történész kalauzolásával.

A séta során megnyitotta hétvégi házát a látogatók előtt Ágoston-Papp Mónika keramikus, akinek a nevéhez többek között a pécsi székesegyház kerámia Betleheme is köthető. A felújított parasztház megtekintése részben a rusztikus berendezés, de főleg a művész gyönyörű munkáinak, és a kedves fogadtatásnak köszönhetően volt nagy élmény.

A kirándulás folytatásában, aki akarta, az megnézhette Gömbös Gyula néhai miniszterelnök szüleinek sírját. Az államférfi Murgán látta meg a napvilágot, édesapja a falucska egykori evangélikus tanítója volt, édesanyja pedig innen is származott. Az idősebb Gömbös Gyula szó szerint a szomszédból nősült, ahol Weitzel Mária családja lakott.

Következő állomásként meg is lehetett tekinteni a házat, ahol éltek, hiszen az a mai napig áll, elsősorban dr. Balogh Margitnak köszönhetően, aki férjével 1998-ban – hétvégi házat keresve – megvásárolta az akkor már omló félben levő ingatlant. Később még további három másikat is, amelyet gyönyörűen felújítottak és berendeztek, a béke szigetévé alakítottak. A ház mögött a falu 1795-96-ban épült evangélikus temploma áll. A műemléki védettség alatt álló építményben ismerkedhettek meg a túrázók a falu történetével.

Megtudhatták, hogy már több ezer évvel ezelőtt is bizonyítottan lakott volt a környék. Wosinsky Mór is kutatott a területen, az itt fellelt tárgyak ma a megyei múzeum gyűjteményét gazdagítják. Még egy kerámiafajtát is elneveztek a településről, a murgai korsót. Az Árpád-korból egy földvár nyomai maradtak hátra, amelyről a környéken tévesen sokáig azt vélték, hogy az egy török kori sánc romja.

Először oklevélen az 1400-as években tűnik fel a Morgay család neve, amelyé egykor a terület volt, és amelyről a települést elnevezték. Róluk azt is lehet tudni, hogy a helyi középnemesség meghatározó tagjai voltak. A török dúlás miatt azonban elmenekültek, s közben elvesztek azon okleveleik, amelyek hiányában nem tudták igazolni birtokjogukat. Így a terület 1702-től báró Jeszenszky István birtokába került a herceg Eszterházy Pál nádortól kapott oklevél értelmében.

A török időkben sem volt néptelen a Simontornyai szandzsákhoz tartozó település, ezt bizonyítják a megszállók pontosan vezetett adónyilvántartásai, melyek szerint 14 adózó ház volt itt. A megszállók visszavonulása, az azzal járó dúlás nyomán azonban elnéptelenedett a falu, legalábbis nem szerepel az 1715-ös népszámlálási adatokban. Ez nem meglepő, hiszen több mint 500 településből kevesebb mint 50 maradt fenn Tolna megyében. A Habsburg család elkezdte a területek benépesítését, mégpedig német családokkal. A betelepítés harmadik hullámával érkeztek Murgára földművesek, akiknek többek között szabad vallásgyakorlást ígértek. II. József 1781-es türelmi rendeletének kiadását követően már templomot is építhettek, aztán ahogyan volt rá lehetőségük szépítgették azt. A település virágkorában 800-900 főt is eltarthatott. A nagy érvágást a világháború utáni kitelepítések jelentették, majd a téeszesítés, valamint a későbbi körzetesítés. Előbb megszűnt a helyi iskola felső, majd az alsó tagozata is, és bezárt az óvoda. Ezzel azok az intézmények vesztek el, amelyek megtartanak egy közösséget. Mostanra a település teljes lakosságszáma nem éri el a 70 főt, és három évvel ezelőtt az utolsó bástya is elveszett: a kocsma is bezárt.

Kis falu, nagy értékek

Csekély mérete ellenére Murga igazán sok értéket hordoz magában. Az evangélikus templom épülete országos műemlékvédelem alatt áll, az országban is ritkaságnak számít, fennmaradt a templom az iskola és a tanítólak épületegyüttese. Szintén kuriózum, hogy a templomban II. Józsefet, valamint Luther Mártont is ábrázolják. Dr. Balogh Margit hozzátette, nem tudja mi a megoldás az ilyen települések megmentésére, de az biztos, hogy az egész nemzetnek kára származik abból, ha a hasonló falvak – amelyekből több száz van az országban – eltűnnek azzal a kultúrával és múlttal, amelyet az idők során felhalmoztak.

Éppen az volt az érkezők célja, hogy egy kis életet hozzanak a faluba – fogalmazta meg Zsinka János, a vendég csoport vezetője. Még tavaly novemberben vetődtek a kis faluba, miközben egy fürdőhelyre tartottak. Akkor csak egy zsíroskenyér partit tartottak Murgán, de megszületett az ötlet, hogy egyszer visszatérnek jó időben is, és megnézik a települést. Ehhez jó alapot szolgáltatott a Felkl Márton polgármesterrel fennálló kapcsolat. A tolnai csoport így be is tervezte éves programjai közé a majálist.

Összesen 78-an érkeztek, tehát többen voltak, mint a falu lakossága. Műsorokat, remek ételeket, zenét, táncot, mindent egybevetve kiváló hangulatot hoztak magukkal.

A programok között a falubejáró séta mellett szerepelt kispályás labdarúgó mérkőzés, ebédre helyben készült csipetkével dúsított babgulyással vendégeltek meg mindenkit, majd a délutánt a névnaposok, szülinaposok köszöntésével, galambreptetéssel, verssel, nótákkal, valamint a Vándorló Szépkorúak Rehab Tánccsoportjának műsorával tették színessé. A napot vacsorával zárták, a település közösségi terén felépített kemencében sütöttek csülköt. Meglepetés vendég Teréz anya volt, akit a csapat egy 84 éves tagja alakított, a zenéről pedig Atkári Lajos gondoskodott.

Zsinka János köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez az alkalom megvalósulhasson.