Tolkien világában érzi otthon magát Csenge

Tény, hogy ilyen jó helyezése ebből a tantárgyból ebben a versenysorozatban még soha nem volt a gimnáziumnak. Ezzel együtt a 12. B. osztályos diák, aki részese lesz az országos OKTV díjátadó ünnepségnek és az illetékes minisztertől veheti át majd a díjat, kellő szerénységgel nyilatkozott teljesítményéről.

– Korábban már értek el dobogós helyezést garaysták OKTV-n más tantárgyakból, sőt, tavaly éppen egyik osztálytársam lett első történelemből – mondta Guld Csenge. – Természetesen örülök a harmadik helyezésemnek, de azért ezzel az eredménnyel nem vagyok egyedül, nem érzem magam emiatt különlegesnek és különbnek másokhoz képest. Azt ugyanakkor nem cáfolta, hogy ne lett volna nehéz a megmérettetés. Az volt, mert az OKTV már csak ilyen. Sőt, az első forduló után úgy érezte, hogy számára befejeződött a verseny. Szerencsére nem így történt. Ráadásul a második forduló, egy esszé elkészítése, könnyebbnek bizonyult, mint az előző.

– A harmadik fordulótól nagyon féltem, mert nem tudtam, hogy mi vár rám – folytatta Csenge. – Az járt a fejemben, hogy vajon miféle megválaszolhatatlan kérdéseket fognak feltenni a szigorú bírák... Ehelyett kedves tanárok vártak és gyakorlatilag elbeszélgettünk a témakörről, azaz Arany János költészetéről.

A megadott témakörök közül egyébként azért választotta éppen a XIX. századi lírikust és adott korhoz köthető műveit, mert már sokat tanult róla. Ám azért tegyük hozzá, hogy Arany János gazdag életművet hagyott hátra maga után, Csenge pedig, a helytállás érdekében, gyakorlatilag valamennyi költeményét elolvasta. Akárcsak a szerzőről megjelent, gyakorta akadémiai szintű, sajátos nyelvezetű tanulmányokat is.

– Ezeket az írásokat, először is, hogy úgy mondjam, le kellett fordítanom magas irodalmiról hétköznapi nyelvre – jegyezte meg enyhe iróniával.

Mindent összegezve, Csenge saját példájával is igazolta régi bölcsességet: bár tehetségre, ihletettségre, eredetiségre szükség van, a győzelemhez vezető úton nem takarítható meg a kemény munka.

A tizennyolc éves diáklány egyébként kisgyermekkorában nagy rajongója volt a meséknek, ez ösztönözte őt az olvasás mielőbbi elsajátítására. Ennek a „tudománynak” a birtokában azután szinte falta a könyveket. Innen csak egy lépésnyire volt az irodalom megkedvelése. Lehet, hogy a felhőtlen gyermekkori mesevilág ifjúkori meghosszabbításának vagyunk tanúi, amikor Csenge kedvenc írójáról esik szó. Ez a személy nem más, mint J. R. R. Tolkien, azaz a Gyűrűk ura trilógia – és más kapcsolódó művek – szerzője. – Bár nagyon sokan mesének tartják ezeket a történeteket, mégis, bennük van az egész világ, nemcsak az író saját világa, hanem a mienk is, gyönyörűen megírva, egyedülállóan érdekes nyelvezettel.... És Csenge kellően lelkesülten kiselőadást tartott a néhai, dél-afrikai–angol filológusról, a fantasy irodalom atyamesteréről.

Ha egyszer lesz róla mifelénk valamilyen komoly irodalmi vetélkedő, nem kizárt, hogy már most borítékolhatjuk a győztes nevét.

Tehetséges, szorgalmas diák

Guld Csengét Kenyeresné dr. Pap Kinga magyar szakos tanár készítette fel a versenyre. Rögtön fel is hívta a figyelmet arra, hogy kollégája, Bosnyák Eszter irodalom fakultáción tanítja Csengét, tehát a sikerben neki is része van. – Visszafogott alkat – kezdte tanítványa jellemzését. – Művelt, rengeteget olvas, sokat tanul. Tehetséges, szorgalmas fiatal, lényeglátó és jó a humora is. OKTV-s témaválasztásakor helyesen döntött: Arany János ezernyolszázötvenes évekbeli költészete jobban behatárolható terület, mint Szabó Magda, illetve Csoóri Sándor életműve. Egyébként jómagam az utóbbi időben éppen Arany János költészetét kutattam, ez ügyben szakmai konferenciákra is jártam, tehát ennek köszönhetően is elláthattam Csengét tanácsokkal. De az érdem önállóan tanuló és ugyanígy gondolkodó tanítványomé.