Az orvos marad, a jogász továbbáll

A felsőoktatási intézmények környezetük gazdaságára gyakorolt hatását vizsgálta a GKI Gazdaságkutató Zrt. A vizsgálat során az Oktatási Hivatal adatai alapján csoportosították a felsőoktatási hallgatók létszámadatait a képzés helyszíne és területe, úgymint orvos-, agrár-, műszaki-, gazdasági-, pedagógus- és egyéb képzés alapján. Megvizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a települési fejlettség és a különböző felsőoktatási képzési területek között.

Települési szinten nem volt értelmezhető a jelentősége sem a hallgatók számának, sem a hallgatói szám változásnak. Ezért járási szinten elemezték a hatásokat. A járások közül kiemelkednek azok, ahol olyan egyetem található, mint például a debreceni, győri, pécsi és szegedi, ahol legalább tízezer hallgató van. Tolna megyét illetően két járásban ötszáz feletti, négy járásban pedig ötszáz alatti a hallgatói létszám. Közepes kapcsolatot mutatott a járási fejlettséggel a gazdasági, műszaki, orvosi képzéseken résztvevő hallgatók létszáma. Gyenge a kapcsolat a jogi, az agrár és a pedagógiai hallgatói létszámokkal. Ennek részben az lehet az oka, hogy az említett területen képzettek nagyobb arányban helyezkednek el a képzés helyétől eltérő járásokban. A gazdasági, a műszaki és az orvosi felsőoktatási képzések olyan járásokban találhatóak, melyekben fejlettebb városok vannak, tehát az ezeken a képzéseken végző diplomások az adott járásban is képesek munkát találni.