Vérbeli vízügyes: víz folyik az ereiben is

Ragó Károly hetvenéves. Élete, munkája vízhez kötődő. A Tisza partján nőtt fel, aztán a Duna partjára költözött. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvarsányba utazik, ha otthonról – Faddról – hazamegy. Nyíregyházán vízügyi középiskolában érettségizett, Budapesten a Műegyetem vízépítő szakán szerzett mérnöki diplomát, aztán vízügyi szolgálatban töltött 33 évet Nyíregyházán, Székesfehérváron és Szekszárdon. A szekszárdi szakaszmérnökség vezető-helyettese volt 2005-ig, s akkor, létszámleépítés miatt, 56 évesen elküldték. Több mint egyéves munkanélküliség után tudott elhelyezkedni, a Faddon létrehozott kommunális kft. vezetőjeként. Sok vízrendezési feladat adódott ott is. Onnan ment nyugdíjba 2008-ban. A humora a „hullámvölgy” dacára sem hagyta el.

– Tősgyökeres, vérbeli vízügyes vagyok – mosolyog -, az ereimben is víz folyik.

Vízügyi államigazgatási teendőket látott el főként Ragó Károly, de két alkalommal tiszai árvizeknél is közreműködött, mint osztagvezető: 2000-ben Szeged, 2001-ben Vásárosnamény térségében.

Nyugdíjasként mérnök fia vállalkozásában segít. (Másik fia az USA-ban él.) Vízellátási, csapadék- és szennyvízelvezetési terveket készítenek. Kisebb utakat, parkolókat is terveznek. Például a faddi egészségháznál vagy a dombori üdülőtelepen.

De van egy másik élete is a vízügyes szakinak, ami egy szóval úgy fejezhető ki, hogy művészetközeliség. Fiatalkorában gitározott, énekelt, verseket írt, irodalmi színpados volt. Az egyetemen gyakran publikált a Jövő Mérnöke című újságban. Aztán 1972-ben feleségül vett egy főiskolás lányt, akiből tanítónő, majd képzőművész lett. Gáti Mariann férjeként közelebb került a művészetekhez, mint korábban bármikor. Faddra költöztek 1981-ben, otthonukat látogatható kiállítóhellyé rendezték be, az udvaron pedig kialakították a Meseházat, melyben már 13 éve alkotások és kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket.

Felvetődik a kérdés, hogy jól van-e ez így. Nem lemondás-e a korábban verselő, zenélő, éneklő Ragó Károly részéről, hogy vízügyi adminisztrációval töltötte, most meg parkolótervezéssel tölti a mindennapjait.

– Egy percig sem fordult meg a fejemben, hogy én művészkedésből akarjak megélni – mondja. – Ott és akkor kellemes időtöltést jelentett számomra mindez, de a mérnöki munka volt, ami igazán érdekelt.

Pillér, aki támaszul szolgál

A pillér szerepet hangsúlyozza Ragó Károly. Ő mindig ennek iparkodott megfelelni. Támaszul szolgálni, segíteni a családtagjait, segíteni a munkatársait. Soha nem fűtötték egyéni ambíciók, nem vágyott személyes sikerekre. Pedig még ma is gitározik, figyelemre méltó fotókat és kisfilmeket készít. De alapvetően csapatjátékos, a közösség masszív tagja, ha kell, vezetője, akire mindenben lehet számítani. A nehézségek sem szegik a kedvét. Hitvallása: „Bármilyen reménytelennek látszik az ember küzdelme a közönyös és sokszor ellenséges külvilággal, egy magasabb, humánusabb szempontból mélységes értelme van a megfeszített harcnak az elemekkel, az élettel.”.