A közfoglalkoztatott mentorálásra szorul a munkaerőpiacon

Bátaszéki, bonyhádi, dombóvári, szekszárdi és tolnai ipartestületi vezetők vettek részt azon a fórumon – a megyeszékhelyen –, melyen a kisvállalkozók által elérhető támogatási, pályázati lehetőségekről, illetve a felnőttképzésről volt szó. Az IPOSZ jelentős szervezete a hazai gazdasági életnek, Tolna megyében mintegy háromszáz iparos, vállalkozó alkotja a tagságát. A kedd esti rendezvényen részt vett Kővári László, a szekszárdi gazdasági bizottság elnöke is.

A megjelenteket Gyurkovits Ferenc, a helyi ipartestület elnöke köszöntötte. Az első előadást dr. Gonda Ádám, a kormányhivatal főosztályvezetője tartotta. Arról beszélt, hogy radikális változás ment végbe a munkaerőpiacon, nagymértékben csökkent a munkanélküliek száma. Az új helyzetben új feladatokat kell megoldani az általa vezetett foglalkoztatási főosztálynak. Ezek közé tartozik a nem regisztrált álláskereső inaktív személyek megszólítása. Másik hasonló újdonságként említette a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra átkerültek mentorálását. Ezek közül az emberek közül sokan visszazuhannak a munkanélküliségbe, mert szokatlan számukra a versenyhelyzet. Márpedig a vállalkozók érdeke, hogy megtartsák őket a mai létszámínséges időkben.

A munkahely, a munkaerő megtartása mellett foglalkoztatás-bővítési, eszközbeszerzési, munkába járási és bértámogatási lehetőségek iránt is érdeklődhetnek a hozzájuk fordulók.

Ezt követően a Szekszárdi Szakképzési Centrum két munkatársa, Horváthné Felföldi Helga főigazgató-helyettes és Puskás Lajos csoportvezető ismertette a felnőttképzésben rejlő lehetőségeket. Ez a legrugalmasabb, a gazdasági változásokhoz, a piac igényeihez leggyorsabban igazodó képzési forma. Fontos, hogy aki ilyesmibe szeretne fogni, akkreditáltassa a műhelyét, és tudja, hogy a gyakorlati szakoktatást csak mestervizsgával rendelkező személy végezheti.

A képzésről is beszélt az elnök

A szekszárdi fórumon részt vett az IPOSZ országos elnöke, Németh László is. Ő a képzéssel kapcsolatos legjellemzőbb anomáliákat taglalta. Egyrészt összevonnak szakmákat – például az üvegiparban –, amelyeket nem kéne, másrészt képesítéshez kötnek olyan munkavégzést – az építőiparban –, amihez bőven elég a nyolc osztály. Esetenként csorbítják a mestervizsgások jogosultságait, máshol viszont részképzést ajánlanak, pedig komoly szakismeret kellene az adott feladat ellátására. Ez utóbbi kapcsán a cukrászatot említette. Nagy sláger mostanában a betanítóképzés: papírt kap a leendő szakember, miután egy részfeladatot elsajátított. Ám a munkaadó kisvállalkozó cukrásznak nem elég az, ha az embere ért a krémes készítéshez, mert lehet, hogy holnap sós tallért kell sütnie, holnapután meg tortát.

A rendezvény végén az országos elnök elismerő oklevelet adott át a szekszárdi Frei Katalinnak IPOSZ-os szervezőmunkájáért.