A mai világban a gazdálkodás nem egyenlő a sáros csizmával

Horváth István országgyűlési képviselő meghívására érkezett Szekszárdra dr. Nagy István agrárminiszter, aki a palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola által szervezett Tolna Megyei Gazdászbál fővédnöke is volt. Ebből az alkalomból készítettünk vele az ágazatot érintő, átfogó interjút.

– Agrárkonferenciát tartottak november utolsó hetében Siófokon, ahol többek között téma volt a földtörvény változása, ami az adásvételi szerződéseket is érintheti majd. Milyen változásokra lehet számítani?

– A módosítás egyik legfontosabb eleme az osztatlan közös földtulajdon rendezése. Hosszú évek óta időről időre napirendre került ez a téma, de eddig nem sikerült megoldani a problémát. Jelenleg 2,6 millió embert és 1,6 millió hektár földterületet érint. Van, akinek csak pár méteres területe van, másoknak nagyobb. A kérdés, mi az, ami már nem osztható tovább. Az ügyet mindenképpen rendezni kell. A földtörvényben több részletet szeretnénk megváltoztatni, például a földszomszéd a birtokegyesítéseknél előrébb kerülhessen a jelenlegi rangsorhoz képest, vagy az állattartáshoz kapcsolódó előnyöket pontosítanánk. Például, aki kacsákat tart, annak a megítélése termőföld vásárlásánál nem lehet majd ugyanaz, mint aki tehenet, vagy juhokat tart. A földvásárláshoz kapcsolódó adásvételi szerződések is egyszerűsödnének. Ha vita adódott a vétel körül – amennyiben minden érintett betartotta a maximálisan kapott határidőt, és még meg is fellebbezték a bizottság döntését –, akkor maga az adásvétel akár 450 napig is eltartott. Ezt szeretnénk lerövidíteni legfeljebb 250 napra.

– Nagyon sokan várják megyénkben is a fiatal gazdáknak szóló pályázat kiírását. Mikorra várható, milyen feltételekkel?

– Idén már nem lesz újabb pályázati kiírás ebben a témában, ugyanis az első körben 12 milliárd forintot használtunk fel. Keressük annak a lehetőségét, hogy jövőre viszont kiírhassuk. Erre abban az esetben lesz lehetőségünk, ha a Vidékfejlesztési Program forrásaiból maradványpénz keletkezik. Az uniós Közös Agrárpolitikában kiemelten kezelik a fiatalok támogatását, többek között a vidék megtartó erejének csökkenése miatt. Létkérdés, hogy a fiatalokat meggyőzzük arról, hogy érdemes a mezőgazdaságban dolgozni. Természetesen új – más jellegű – pályázatokra már idén decembertől és 2019 januárjától is lehet jelentkezni. Az élelmiszeripari, valamint a borászati fejlesztésekre a keret 50 milliárd forint, az ökológiai gazdálkodásra 12 milliárd, míg a juh- és kecskeágazat segítésére 680 millió forint áll rendelkezésre.

– Korábbi nyilatkozataiból érezhető, hogy a szívén viseli a méhészek sorsát, akik közül sokan panaszkodtak idén arra, hogy kiürültek a kaptárjaik. Van, aki az atkafertőzést, mások a vegyszereket teszik felelőssé.

– A kaptárak elnéptelenedése nem magyar sajátosság, hanem világjelenség. A méhészek első dühükben a neonikotionidokat (rovarölő szeres hatóanyag) hibáztatták. Ezt a készítményt több mint tíz éve használják a gazdák, és eddig nem okozott gondot. Miért most? – tették fel a kérdést többen is. A vizsgálatokra összeállt egy komoly laboratóriumi gárda, az eredmények már születőben vannak. Annyit tudunk, nincs egyetlen főbűnös. Vizsgálni kell a negatív hatásokat, a vegyszerek és a körülmények egymásra gyakorolt hatásait is. Van egy új probléma is, a gazdák kétféle napraforgó vetőmagot használnak, az egyik idegen beporzású, a másik önbeporzó. Ez utóbbi okoz zavart, mert az önbeporzás nem igényli a méhek munkáját, így a nektártermelés itt nulla. Ugyanakkor egyre népszerűbb (már 60 százalékban ezt használják) a gazdák körében, mert jobb minőségű és nagyobb termést ad. A következő hónapokban, hetekben meg kell találni az egyensúlyt a méhészek és a gazdák tevékenysége között. A méhészek kapcsolódási köre a hazai négy nagy meghatározó kultúrnövényhez – repce, búza, kukorica, napraforgó – egyre szűkül, hiszen a repce virágzására, a kései tél miatt, a méhek nem tudnak felkészülni, megerősödni, így gyengén teljesítenek. A búza és a kukorica nem mézelő növény, a napraforgónál pedig egyre több az önbeporzó.

Összetett ismeretekre van szükség

A kérdésre, hogy miben tud segíteni a kormányzat, hogy elegendő számú és megfelelő szakértelemmel rendelkező fiatal munkaerő kerüljön ki a munkaerőpiacra, Nagy István az alábbiakat mondta:

– Ahogy a Szentírás mondja: az aratni való sok, a munkáskéz kevés. Azon dolgozunk, hogy segítsük a nemzedékváltást. 2050-ben a Földön kilencmilliárd embert kell etetni, miközben három százalékkal csökken a termőföld és ivóvíz területe, és negyven százalékkal több fehérje előállítására lesz szükség. Ezért is fontos, hogy minél több fiatalt nyerjünk meg arra, hogy a mezőgazdaságban képzelje el a jövőjét.

Ma már gazdálkodónak lenni nem egyenlő a sáros csizmával. A több tízmilliós gépek vezetéséhez, azok elektronikájához nagy szakértelemre van szükség. Rendkívül összetett ismereteket igényel a gazdálkodás a környezetvédelemtől egészen az állatjóléti ismeretekig. Az a fiatal, aki ma az agráriumot választja, a biztos jövőt választja. Garantálom, egy unalmas napja sem lesz, és a társadalom megbecsülését is élvezheti.