szervdonáció

2019.02.12. 11:30

A szervátültetés életeket ment meg

Tolna megyében jelenleg huszonhat beteg vár szervtranszplantációra. Többségük veseátültetésre szorul.

Hanol Erzsébet

Korház, műtét.

Fotó: Illusztráció (MW)

A szervátültetés életet ment – hangsúlyozzák az Országos Vérellátó Szolgálaton belül működő Szervkoordinációs Iroda kiadványában. Tolna megyében is többen ennek köszönhetik az életüket – az adatokról dr. Mihály Sándor transzplantációs igazgató adott tájékoztatást. Elmondta, hogy megyénkben a friss, 2019. február 4-i adatok alapján huszonhat beteg neve szerepel a szervtranszplantációs várólistán. Közülük huszonnégyen veseátültetésre szorulnak, és ketten várnak szívátültetésre.

Az elmúlt évben kilenc új beteget regisztráltak Tolna megyéből a szervtranszplantációs várólistára: ketten szív-, egy ember pedig tüdőátültetés szükségessége miatt, míg a vese várólistára hat új beteg került. Az elmúlt évben megyénből regisztráltak közül tízen estek át transzplantáción, közülük nyolcan veseátültetésen, egy beteg szív-, egy beteg pedig tüdőtranszplantáción. Utóbbi két beavatkozás Budapesten történt.

A Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján hat elhunyt-donoros és egy élődonoros átültetést végeztek; a Budapesti Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikán egy élődonoros átültetés volt. Dr. Mihály Sándor hozzátette, a megyei adatok ugyan érdekesek, ám ezek alapján nem értékelhető a megyei szükséglet, illetve a várólistán lévő betegek megyei szintű szervhez jutási esélyei, hiszen országos várólisták vannak. Ez azt jelenti, hogy a transzplantációs várólistára helyezett betegek szervhez jutási esélyeit nem befolyásolja a lakhely, vagy a listára helyező központ, mert a szervelosztásnál egységes pontozási rendszert alkalmaznak Magyarországon.

A betegek szervhez jutási esélye hazánk 2013-as Eurotransplant csatlakozásának köszönhetően jelentősen javult.

Bizottság állapítja meg az agyhalált

Magyarországon a szervkivétel csak agyhalottból és élődonorból lehetséges. Az agyhalál jogi és orvosi értelemben is halált jelent, ilyen esetben az agytörzs működése teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnik, bár a szív ideig-óráig még képes önálló, illetve gyógyszerekkel támogatott működésre, így a keringés biztosítására. Megmaradhatnak bizonyos reflexek, amelyek ingerhatásra mozgást eredményeznek. Ezeket azonban nem az agy, hanem a gerincvelő irányítja.

Hazánkban évente mintegy 140 ezer ember hal meg, és közülük 250-300 agyhalottról érkezik donorjelentés. Ők potenciális szervdonorok lehetnek. Az agyhalál állapotát egy háromtagú bizottság állapítja meg, és ezt jegyzőkönyvben is rögzítik.

A feltételezett beleegyezés elve

Hazánkban a szervadományozásra vonatkozóan a feltételezett beleegyezés elve érvényesül, vagyis ha valaki életében nem tiltakozott írásban az ellen, hogy a szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe – írják az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján. Az viszont fontos, hogy beszéljenek erről a családban; ismerjék meg egymás erre vonatkozó végakaratát, és ha tiltakozás fogalmazódik meg, akkor foglalják írásba, hiszen csak az írásos tiltakozást ismeri el a törvény.

Nagy segítség lehet a gyászolónak, ha ismeri az elvesztett hozzátartozó véleményét, mert nem alakul ki benne olyan félreértés, hogy neki kellene helyette döntést hoznia.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában