Helyi feladat lenne az utak karbantartása

Hazánk 206 ezer kilométeres össz-úthálózatának 62 százaléka földút, ez utóbbi az uniós országokban mindössze 10 százalék körül van. Sok megyei településen azon folyik a vita, ki gondozza, ki költsön ezekre a mára nagyon lepusztult földutakra. A 90-es évekig az önkormányzatokat kötelezték erre, de ezt a rendeletet már évekkel ezelőtt hatályon kívül helyezték.

Szakályban az önkormányzat gondoskodik a bekötőutak karbantartásáról, ami közel harminc kilométernyi szakaszt jelent, mondta Törő Péter polgármester. Évente kétszer nyolcszázezer forint körüli összeget költenek rá. A javításokkal a tamási Tam-Bau Kft. munkatársai foglalkoznak. Mivel minden évben elvégzik a földutak karbantartását, így nagyon lestrapált szakaszok nincsenek a település határában.

Kakasdon valójában nincs gazdája a külterületi utaknak, mondta Schellné Simcsik Orsolya polgármester. Önszorgalomból néhány nagyobb gazdálkodó javítgatja azt az útszakaszt, amerre ő maga jár, a többség azonban nem foglalkozik vele. A polgármester elmondta, keresik a lehetőséget a gazdákkal, hogy közösen oldják meg ezt a feladatot. Ebben a folyamatban még csak az első lépéseknél tartanak.

Bátaszék jó példa lehetne minden megyei településnek arra, hogyan lehet ezt a kényes ügyet helyesen kezelni. Dr. Bozsolik Róbert polgármester elmondta, a földutakat pár éve átvették, 67 útról és 38 árokról van szó. Ezt követően felvették a kapcsolatot a gazdálkodókkal. Eddig mintegy 25 földhasználó 1060 hektár területre vonatkozóan kötött megállapodást az önkormányzattal. Ennek köszönhetően már tavaly másfél millió forintot fizettek be egy elkülönített számlára a külterületi utak karbantartására. Ugyanekkora összeget az önkormányzat is biztosított, a hárommillió forintból pedig már tavaly elkezdték a munkálatokat. Tavalyról maradt 750 ezer forint, így idén két irányban folynak majd a munkák, Bonyhád felé egy szilárd burkolatú út karbantartására, illetve az Orbánhegyi út javítására kerül sor, és az árkok tisztítását is elvégzik.

Tevelen is az önkormányzat tulajdonában vannak a földutak, de ezek karbantartására nincs pénze a településnek, mivel 2003-ban megszűnt a földadó, így nincs keret, melyből erre költhetnének. A helyi mezőgazdasági zrt. kezeli az utakat. Guth István, a cég igazgatója elmondta, 2500 hektárnyi földet körülvevő úthálózatot tartanak karban. Kénytelenek erre is költeni, hiszen a több milliós erőgépek tönkremennének a kátyús utakon. Természetesen a nagyobb gazdálkodók is „beszállhatnának” a költségekbe, de ez sajnos nem jellemző ezen a környéken. Guth István elmondta, arra nagyon ügyelnek, hogy eső után, a sáros utakról lekanyarodva ne hordják fel a koszt a közutakra. Ilyenkor több ember takarítja a sárfelhordást.

A vízitársulat tisztította az árkokat

Pár éve a vízitársulatokhoz a gazdák által kötelezően befizetett összegekből fedezték az utak javítását. Pilisi Zsolt, a Duna-Sió menti Vízitársulat munkatársa elmondta, tavaly az Országgyűlés eltörölte a kötelező tagdíjat. A még meglévő pénzből egyszerre több helyszínen is javítanak, így Őcsény, Decs, Fadd, Gerjen, Zomba, Bonyhád és Tolna határában. A legnagyobb befizetőket a vízitársulat munkatársai megkeresték és az ő javaslataikat is figyelembe vették a munkáknál. Sajnos jellemző, ha a földutak megrongálódnak, akkor az arra közlekedők, hogy kikerüljék a kátyúkat inkább rámennek a szomszédos földekre. Sokszor az sem zavarja őket, hogy az már el van vetve. Sok gazdálkodó kérdezi – főleg ott, ahol az önkormányzat erre nem ad pénzt –, mi lesz ezután, ki javítja meg az utakat, ki tisztíja ki az árkokat. A válasz még várat magára.