A másodpilóta fia megnézte, hol zuhant le egykor a repülőgép

Tálosi Zoltán, a Baka Múzeum egyik alapító-tulajdonosa számolt be lapunknak arról, hogy egy amerikai hadnagy fia, Scott Baker és felesége európai körutazása részeként Nagykónyiban, és – az attól hét kilométere fekvő – Ságh-pusztánál járt, ahol az édesapja „Ready Teddy” névre keresztelt gépe hetvenöt évvel ezelőtt lezuhant. Az amerikai házaspár a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. engedélyével és az általuk biztosított terepjáróval jutott el a helyszínre. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum képviseletében K. Németh András régész kísérte el őket.

Tálosi Zoltán, a II. világháborús események kutatója, ismerője, könyve is jelent meg a témában „Háborús évek” címmel. Beszámolója szerint az amerikai B-24H Liberator 1944. július 16-án zuhant le Tolna megyében. Aznap, amikor az amerikai 15. Légi Hadsereg háromszáznyolcvan bombázóval és százötven kísérő vadásszal bécsi és Bécs környéki célokat támadott.

A 451-es bombázó csoport kötelékében repült Lyle A. Baker gépe is, amelynek ő volt a másodpilótája. A pilótát Fort századosnak hívták. A nehézbombázónak összesen, velük együtt tíz tagú személyzete volt. Ebből négyen tisztek, hatan altisztek voltak. A tisztek a pilóta, a másodpilóta, a navigátor és a bombázó-tiszt pozícióban, míg az altiszti állomány rádiós-lövész, szerelő-lövész, valamint torony- és oldallövész feladatot láttak el.

A személyzet tagjai hiába számítottak jó szakembereknek, a tragédiát nem tudták elkerülni. A bombázó folyamatos motorproblémákkal küzdött, és a cél elhagyását követően kigyulladt a hármas motorja. Először ugyan sikerült eloltani, azonban rövid időn belül ismét lángra lobbant. Ezután pedig a négyes motor is leállt.

Fort százados és Baker másodpilóta hiába próbálta egyenesben tartani a bombázót, az egyre jobban kezdett bedőlni. Majd amikor a százados fedélzeti parancsot adott rádión a gép elhagyására, a gép máris dugóhúzóba perdült, zuhanni kezdett, majd Nagykónyitól hét kilométerre csapódott be.

Kutatók fémdetektorral több apró és egy nagyobb darabot is találtak a lezuhant gép maradványaiból. A kisebb darabok Scott Baker tulajdonába kerültek emlékként. A nagyobb alkatrészt, egy motortartó bakot pedig a restaurálását követően hamarosan kiállítják a Baka Múzeumban.

– Scott Baker rendkívül meghatódott, hiszen gyerekkora óta ismeri édesapja történetét, akit huszonéves korában veszített el. Lyle A. Baker a háborút követően, 1946-ban nősült meg, négy gyermeke született. Az állatorvosi egyetemet az Egyesült Államok leszerelő katonáit segítő úgynevezett G. I. Bill program segítségével végezte el. 1981 decemberében hunyt el, mindössze hatvan évesen, autóbalesetben – tette hozzá Tálosi Zoltán.

Arról is beszélt, hogy az amerikai és angol szőnyegbombázások 1944 áprilisától egy éven át tartottak. Az amerikai, orosz, német és magyar légierők gépei Tolna megye felett is harcba keveredtek egymással. Őcsényben és Madocsán is működött szovjet tábori repülőtér. Az eddig fellelt adatok alapján körülbelül százhúsz–százharminc közé tehető a II. világháború során Tolna megyében lezuhant vagy kényszerleszállást végrehajtó repülőgépek száma. Őcsényben mintegy tizenöt, a madocsai reptéren körülbelül harminc–harminchárom szovjet bombázó- és vadászrepülőgép tört össze. Előfordult, hogy leszállás közben egy gép megcsúszott a jeges pályán, és összetört három-négy másikat, illetve elsodort körülbelül ugyanennyi szerelőt is. Tolna megyében is jellemző volt, hogy egy-egy lezuhant roncsot szétkapkodott a civil lakosság. A gumikból cipőtalpak készültek, az oxigéntartályokból vödröt csináltak, a lemezdarabokból a kerítést, az illemhelyeiket erősítették, toldozták, foltozták. A nagyobb darabokat pedig elvitték a fémgyűjtő helyekre. A hatóságok csak a fegyvereket, lőszert, hadianyagot gyűjtötték össze. Ha a gép jó állapotban volt, akkor az oroszok, de a németek is elszállították, és megjavították.

Mindössze ketten élték túl

A „Ready Teddy” névre keresztelt B-24H Liberator gép 1944-es lezuhanása előtt az ejtőernyős ugrás mindössze három katonának, Lyle A. Baker hadnagynak, Millard E. Mulry főhadnagy bombázótisztnek és Frank S. Hooper őrmester felsőtorony-lövésznek sikerült. Hooper őrmester ernyője nem nyílt ki, mert későn ugrott. A roncstól nem messze zúzta halálra magát egy kukoricaföldön. Mulry hadnagy a parancs pillanatában, körülbelül 1500 méter magasságban sikeresen elhagyta a Liberatort. Baker hadnagynak azonban az ernyője olyan alacsonyan nyílt ki, hogy másodpercek alatt ért földre, szintén a kukoricaföldön. Miután magához tért a sokkból, a közeli erdőben rejtőzködött el. Egy napi bujkálást követően esett fogságba. Később abba a STALAG LUFT III nevű fogolytáborba került, amely „A nagy szökés” című amerikai filmből vált ismertté. Lyle A. Baker hadnagy 1945 áprilisában szabadult a fogságból. A másik túlélő, Mulry főhadnagy 2007 januárjában, 90 éves korában hunyt el.