A sikeres generációváltás most a legnagyobb kihívás

Egy pénzintézet megrendelésére készült felmérés szerint, a gazdasági szervezetek mindössze húsz százalékában volt negyven évesnél fiatalabb a gazdaság irányítója. Ez azt jelenti, hogy az utánpótlás jelenlegi mértékével számolva tíz év múlva megfeleződik az agrártermelők száma. A gazdaságok vezetői lassan nyugdíjaskorban járnak. Az agrárkamara a gazdaságátadás elősegítését javasolta. Például a hosszú lejáratú, állami garanciavállalás melletti hitelkonstrukciókat. Ez a fiatal gazdálkodók esetén különösen indokolt, kedvező feltételek – például alacsonyabb kamat, vissza nem térítendő rész – mellett. Az átadás-átvétel, öröklés adminisztratív teendőihez pedig célszerűnek tartanák, ha gyakorlati útmutatók készülnének.

– A rendszerváltás után, a termőföldárverések idején a megyében a kezdő agrár vállalkozók többsége negyven-negyvenöt éves volt. Nagy lendülettel, ötletekkel tele kezdtek a munkába, volt köztük szőlész-borász, növényvédő agrármérnök, vagy egyszerűen csak a földhöz ragaszkodó szorgalmas ember, mondta Paál Tibor pályázatíró.

Azóta elmúlt huszonöt év, az akkori fiatalok mára elérték a nyugdíjas kort, és családon belül szeretnék átadni a vállalkozásukat. Ebben sokat segített a fiatal gazda pályázat, amit sajnos az idén nem hirdettek meg.

A szekszárdi Mészáros Pincészetet Mészáros Pál alapozta meg, aki az elmúlt tíz évben fokozatosan belevonta a munkába a fiát, Pétert is. A fiatalember a Corvinus egyetemen szerzett diplomát, amit a munkájában ma már kiválóan hasznosít. A szőlészettel, borászattal kapcsolatban minden munkafolyamatot ismer, több sikere is volt már a borkészítés területén, hiszen számos díjat nyert a pincészetük. Péter elmondta, rengeteg a feladat, a kihívás a munkájukban, amit csak úgy lehet csinálni, ha szereti a szakmáját az ember. Szinte „beszippantotta” a borászkodás, mondta. Gyermeke most hároméves, őt is úgy nevelik, hogy a szőlészet, borászat része legyen az életének.

A felmérés szerint a generációváltás kérdését a családok nagyon szemérmesen kezelik. Nem szívesen beszélnek egymás közt sem arról, hogy mi lesz, ha a vállalkozásban meghatározó családtag megöregszik, esetleg meghal. Az agrárvállalkozások közel hetven százaléka nem rendelkezik semmifajta tervvel az utódlást illetően.

Problémák persze akkor is jelentkezhetnek, ha biztosított az utánpótlás. Ezek általában abból adódnak, hogy az utódnak szánt fiatal nem akarja a felmenő életútját követni, a családban szerzett negatív tapasztalatok miatt nem akarja magára venni az állandó kötöttséget, és a nagy kockázatot. Bizonytalanságot jelenthet emellett a gazdálkodást átvevő fiatal felkészültsége, illetve ennek hiánya is. Többségük nyitott az újdonságokra, de még nincs meg bennük a megfelelő gazdaság­irányítási tudás.

Mára megöregedett a gazdaságokat megalapító rendszerváltó korosztály

A hazai agrárgazdaság szerkezete a rendszerváltás után jelentősen átalakult. Az addigi, zömében szövetkezeti tulajdon helyébe a magántulajdon lépett. A korábbi gazdaságokban meghatározó vezetők, akik kellő felkészültséggel, tőkével és kapcsolatokkal rendelkeztek, a nagyobb gazdaságokban kerültek tulajdonosi pozícióba, míg az újra földhöz jutó, paraszti múlttal rendelkező családok elindították kisebb vállalkozásaikat. Ekkor kezdtek kialakulni azok a középméretű – 100-500 hektáros – egyéni gazdaságok, amelyek már biztosították a családok megélhetését. A rendszerváltáskor tulajdonosi pozícióba került gazdálkodók zöme középkorú volt. Ők rendelkeztek akkora tőkével, hogy a kárpótlás és a privatizáció révén birtokot szerezzenek. Ez volt az a korosztály, amely látott abban perspektívát, hogy a rendszerváltás után új alapokra helyezze az életét az agrárgazdaságban. A rendszerváltó korosztály ma 70-75 éves, így szinte egyszerre öregszenek ki az aktív korból. A generációváltás sikeres végrehajtása napjaink egyik legfontosabb gazdasági kihívása.