Sorra nyílnak a gyógynövények a megyében is

Több településen, például Hőgyész, Tolna vagy Nagydorog környékén élők egy része sokáig megélt abból, hogy különböző gyógyhatású növényeket termesztettek. Jaksa János ma már nyugdíjas, korábbi nagydorogi gyógynövénygyűjtő elmondta, a rendszerváltás után sajnos a debreceni gyógyszergyár tulajdonost cserélt, első dolguk az volt, hogy felszámolják a gyógynövénytermesztést. Addig kakukkfüvet szállítottak nekik, még a törzsbeszállítói minősítést is megkapták. Az új tulajdonos megszüntette ennek feldolgozását is, így nem volt szükség a munkájukra. A Herbáriával is kapcsolatban álltak, négy éve még kamilla vetőmagot szállítottak nekik. Jaksa János elmondta, pontos, precíz munkát igényel a gyógynövénytermesztés, nagyon nagy tapasztalat, sok-sok éves tudás halmozódott fel azokban, akik ezzel foglalkoznak, de sajnos egyre kevésbé van szükség rájuk.

Jelenleg a a Szent István egyetem gyógy- és aromanövény tanszékével van kapcsolatuk, nekik őszi- és tavaszi mák szaporítását végzik, a cél, minél több alkaloida legyen a növényben, amit a gyógyszeripar használ majd fel.

A szerencsésebb családokban a nagyszülők adják át a tapasztalataikat azoknak az unokáknak, akik késztetést éreznek arra, hogy ezzel foglalkozzanak. A bátaszéki Németh Ildikó például a nagymamájától tanulta meg, melyik növény mire való. Hamarosan itt az ideje a bodzabogyók gyűjtésének, a csalánlevél és a diólevél szedésének. A bodzabogyóból lekvárt lehet készíteni, ami azon túl, hogy ízletes, még gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik.

A nyíló hárs a méhészeknek is nagy örömet és munkát jelent, hiszen az egyik legkeresettebb méz alapanyaga. Koller Zoltán tolnai méhész elmondta, az időjárás – magas páratartalom, meleg idő, némi csapadék – ideális. Most a kislevelű hársról gyűjtenek a méhek, ez után következik a nagylevelű- majd az ezüst hársfák virágzása. Ez utóbbiból a legtöbb Somogy megyében, a Zselicségben van, oda vándorolnak Tolna megyéből is. Kérdés, az ott lehullott sok eső miatt felázott erdei utakon hogyan tudnak majd bemenni teherautóikkal a méhészek, mondta Koller Zoltán.

Gyűjtsük, szárítsuk

A csalán- és diólevélről tudni kell, hogy szárítva tárolható, majd ebből is lehet készíteni teát vagy fürdőt. A csalán vizelethajtó, emésztést serkentő, és mindennemű reumatikus betegségre jó, a diólevél pedig nagyon sokoldalú, gyomor-, bélhurut, magas vérnyomás ellen is hatásos. Borogatásként a szemgyulladást is gyógyítja. Nem mindegy az sem, mikor gyűjtjük a gyógynövényeket, ha délelőtt, akkor frissen használjuk fel, ha szárítani szeretnénk, akkor inkább délután. Megmosni nem szabad, csak kiteríteni egy papírra vagy tiszta ruhára, majd szárítás után dobozokban száraz helyen kell tárolni.

Közel ötezer ember foglalkozik ma hazánkban hivatásszerűen gyógynövénygyűjtéssel, -termesztéssel pedig mintegy 25 cég. Ők további ezerötszáz embernek adnak munkát az elsődleges feldolgozásban. A gyógynövények 70-80 százaléka alapanyagként szolgál. A fennmaradó hányadot dolgozzák fel, például illóolajokat állítanak elő.

Öt éve stratégiai partnerségi megállapodást kötött az agrárminisztérium a gyógynövényszakma képviselőivel.