Néhány hétre régészek vették birtokba a terepet

Ásatás, vagy ahogy Szabó Antal, a Paksi Városi Múzeum régész-muzeológusa szakkifejezésekkel magyarázta, régészeti megfigyeléshez kapcsolódó régészeti bontómunka zajlott az elmúlt hetekben Pakson a 6-os főúttól nem messze, az ipari park mellett. A szakember elmondta, hogy mivel bejelentett régészeti lelőhely van a közelben, az Örökségvédelmi Hatóság elrendelte, hogy kísérjék figyelemmel az ott zajló földmunkát. Nem hiába, ugyanis az egyik munkagép emberi csontot forgatott ki a talajból, így indokolttá vált a további régészeti kutatás. Mindez azonban a tél küszöbén derült ki, ám ez az időszak nem alkalmas az ásatáshoz. Tavasszal aztán azért nem láthattak munkához a szakemberek, mert madarak fészkeltek a sáncba, és a költésüket zavarták volna. Végül július végén, augusztus elején foghattak hozzá a kutatáshoz a Paksi Városi Múzeum régészei és a Pécsi Tudományegyetemről érkezett hallgatók, Szabó Antal tanítványai.

A régész-muzeológus elmondta, valószínűvé vált, hogy egy temető lehetett a területen, de hogy milyen korból, arra csak a leletekből lehet következtetni. Edények, korsók, bögrék, csuprok töredékei kerültek elő, valamint egy bronz fülbevaló, egy vas övcsat és egy bronz övgomb darabja is. Ezek alapján úgy vélik a szakemberek, hogy a népvándorlás korából, az avar korszak középső időszakából származnak a leletek.

Szabó Antal arról is beszélt, hogy milyen okokból kerülhettek különböző tárgyak egy holttest mellé. Lehet például a halotti kultusz sajátosságaiból fakadóan, fennmaradhatnak az elhunyt viseletéből, de utalhatnak a foglalkozására is. Ez esetben az előbbi két szempontot gyanítják.

Még kutatnának

A munka a múlt héten fejeződött be, hét sírt tártak fel, egyetlen csontvázat találtak meg épen. A leleteket megtalálásuk állapotában papírzacskóba helyezték, azt ellátták a szükséges információkkal, és úgy adták át a restaurátor kollégáknak, akik konzerválják a tárgyi emlékeket. Azok ezt követően kerülhetnek raktárba, eztán folytatódik a tudományos feldolgozás, amit a feltárásról szóló publikáció és esetleg kiállítás követ – összegezte a folyamatot Szabó Antal. Hozzátette: bízik benne, hogy lesz lehetőségük további kutatásra a helyszínen.

Borítókép: Többszöri halasztás után végre megkezdődhetett a leletek feltárása és mentése