A magyar csoda tizenkét napja él a megyei emlékezetben is

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvannegyedik évfordulója alkalmából Szekszárdon Ács Rezső polgármester és Gyurkovics János alpolgármester koszorúzott az 56-os emlékműnél. Pénteken este ünnepi hangverseny várta a közönséget a Művészetek Házában, ahol Lozsányi Tamás és Lozsányi Julianna orgonán játszott klasszikus műveket.

Szintén Szekszárdon emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről a Magyar Nemzetőrség Tolna Megyei Szervezete. A megyeszékhelyen található 56-os emlékműnél a csapat koszorúzott, magasba emelte a lyukas zászlót, tisztelgett és díszőrséget állt.

Tolnán a hagyományoktól eltérően, a járvány miatt szabadtéren, a Hősök terén zajlott az ünnepség. A Szent István Katolikus Gimnázium színjátszó körének diákjai ezúttal is zenés műsort adtak, amelyben az ötvenes évek diktatúrájának nyomasztó élet- és hangulati viszonyait villantották fel. Amely ellen végül mégis fellázadtak az emberek. Az ünnepi szónok Horváth István beszédének középpontjában a szabadság, és az azért való küzdelem állt. Az ünnepség végén az önkormányzat, a helyi pártok, társadalmi szervezetek és intézmények képviselői megkoszorúzták az 56-os emlékművet.

Pakson a városháza előtti téren tartott rendezvényen a Vak Bottyán Gimnázium tanulóinak irodalmi összeállítását tekinthették meg az érdeklődők. Ünnepi beszédében Szabó Péter polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956 forradalma nem a távoli múlt bátor eseménye. – A forradalom ténye évtizedeken át eltitkolt valóságként volt jelen még a mai negyvenes-ötvenes éveikben járó generációk életében is – folytatta. – Szüleink és nagyszüleink csak zárt körben, bizalmas családi beszélgetésekben mertek néhány szót elmondani az akkori időkről és eseményekről. Azokról a hősökről, akik életüket adták a forradalom harcaiban, vagy évekre bebörtönözték őket. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy városunkban is éltek 56 hőseiből és vértanúiból.

A koszorúzás után a Városháza épületében történt meg a kitüntető címek átadása. Paks Város Képviselő-testülete döntése alapján a polgármestertől Tisztes Polgár kitüntetést vehetett át Ulbert Sándor és dr. Serdült Tibor, Paks Város Közbiztonságáért kitüntetést dr. Kuti István, Paks Város Díszpolgára címet pedig dr. Csók Sándor.

Szentmisével kezdődött Bonyhádon a programsorozat, mely megemlékezéssel és koszorúzással zajlott az Iparos udvar előtt, az '56-os táblánál. Ünnepi beszédében Filóné Ferencz Ibolya polgármester felidézte a magyar csoda tizenkét napját, különös tekintettel a bonyhádi eseményekre. – A nemzeti összetartozás évében a pesti srácok és a bonyhádi hősök mellett emlékezzünk meg mindazokról is, akik az ’56-os Budapest és a vidéki Magyarország mellett Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban álltak ki a forradalom mellett – folytatta a polgármester, majd hozzátette: 2010 óta a magyar kormány azon dolgozik, hogy minél több területen váljon általánossá az egységes magyar nemzetben, az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás. Filóné Ferencz Ibolya szólt 2006. október 23. napjáról is. – Egyszerre volt hátborzongató és szégyenteljes, ahogy a hatalmon lévő Gyurcsányék megidézték ’56 lidérces eseményeit. A megemlékezés alaptalan, kegyetlen, véres szétverésével, a résztvevők csőcseléknek nevezésével. Ma, 2020. október 23-án erre is nemet mondunk. Mint ahogy nemet mondunk a hazaárulásra, nemet mondunk nemzeti hovatartozásunk, önrendelkezésünk, magyarságunk sárba tiprására.

A beszéd után fáklyás felvonulás és koszorúzás következett, a megemlékezést gyertyagyújtás zárt az '56-os bonyhádi hősök sírjánál.

Dombóváron október 22-én délután emlékeztek az egyetlen magyar győztes forradalom hőseire. Az Illyés Gyula Gimnázium diákjai elevenítették fel a legfontosabb eseményeket és a középiskola igazgatója mondott beszédet. Dr. Szenyéri Zoltán kiemelte, hogy a nemzedékének meg kellett élni a rendszerváltást ahhoz, hogy legyenek hiteles forrásaik 1956 nagyszerűségéről. Hogy ne hallgassák el előlük az emigrációs magyar irodalom nagy egyéniségeit, hogy megismerhessék Márai Sándor örökbecsű sorait a forradalom leverése után érzett óriási fájdalmáról. A megemlékezés koszorúzással ért véget az 56-os emlékműnél.

A kistelepüléseken is tisztelegtek 1956 alkalmából: Felsőnyék zászló felhúzással, Nagykónyiban az iskola falánál zajló koszorúzással, Ozorán pedig azzal a műsorral, melynek keretében iskolás gyermekek elevenítették fel a történelmi eseményeket.

Borítókép: Látványos programmal emlékeztek a bonyhádiak a forradalom kitörésének napján