A Megyeri híd és az új paksi átkelő tervezésének is részese

– Tudatosan erre a pályára készült, vagy véletlenek összjátéka folytán lett tervező?

– Már középiskolás koromban érdekelt a tervezés – mondja Pusztai Pál vezető tervező. – Egyetemi tanulmányaim mellett a Hídépítő Zrt.-nél dolgoztam részmunkaidőben, aztán ott folytattam a munkát a diplomaszerzést követően. Pár év után, 2001-ben váltottam, s átmentem a CÉH Zrt.-hez, ahol ma is vagyok. Ez a cég a Paks és Kalocsa közötti híd generáltervezője.

– Beszélne az előéletéről, korábbi hídjairól?

– Pályakezdőként részfeladatokat kaptam, aztán egyre komolyabb megbízások jöttek. Legelőször a Nagyrákosi-völgyhíd tervezésében vettem részt. Aztán az M30-as autópálya Miskolc környéki hídjainak engedélyezési, tender- és kiviteli terveivel foglalkoztam, és dolgoztam az M0-s útgyűrű több hídjának tervezésén. Miután 2005-ben megkaptam a vezető tervezői jogosultságot, az M31-es autópálya hidas generáltervezője lettem. Több mint 12 kilométeres szakaszon 23 műtárgy tervezését koordináltam. Szakmai fejlődésem szempontjából fontos állomás volt, hogy részt vehettem a Megyeri híd kiviteli terveinek elkészítésében 2006-ban. Sok tapasztalattal gazdagodtam az építkezés két éve alatt, a felelős tervező, dr. Kisbán Sándor szakmai támogatásának, a helyszíni bejárásoknak és az építőkkel történt egyeztetéseknek köszönhetően. A részfeladatok sora lezárult, komplett tervezések következtek. Ilyen volt az M6-os autópálya A és B alagútja közötti völgyhíd Bátaszék mellett, és az M0-s Dulácska-völgy feletti hídja. Komoly feladataim közé sorolok továbbá két nagy volumenű statikai számítást – a komáromi Duna-hídnál és a hódmezővásárhelyi körhídnál –, valamint egy Finnországban épülő, kosárfüles gyalogos ívhíd tervezésében való részvételt.

– A paksi híd a látványtervek tanúsága szerint elég érdekes lesz a húsz méter magas pilonjaival, és az azokból kiinduló feszítőkábelekkel. Meddig tartott, és mekkora kihívás volt a tervezése?

– Minden híd tervezése nagy kihívás, szép és egyedi munka. Ezt a feladatot 2018 elején kezdtünk el. A Duna feletti kétszáz méteres nyílás áthidalását karcsú, viszonylag alacsony pilonokkal és lapos szögben vezetett, úgynevezett extradosed kábelekkel oldottuk meg. Műszaki szempontból különleges a híd szekrényes tartószerkezetének kialakítása is, amely hullámos trapéz keresztmetszetű acéllemez bordákból és az azokhoz kapcsolódó vasbeton pályaszerkezetből áll. A felszerkezet építését a nagy hidaknál megszokott szabadbetonozással terveztük. A technológiai lényege, hogy a pilléren elkészített, úgynevezett indítózömhöz mindkét oldalon hozzáépítünk egy-egy új egységet, majd a beton megszilárdulása után, feszítőkábelekkel összefeszítjük ezeket. A híd tíz támasza közül kettő lesz mederpillér. Ezek összekötése igényli a legnagyobb precizitást a tervezőtől és a kivitelezőtől is. A két fél hídszerkezetnek pontosan kell találkozni a Duna közepe felett. Ennek garantálása céljából menet közbeni ellenőrző mérések és szükség esetén korrigálások történnek.

– A kivitelezése elkezdődött. Van még dolga itt a tervezőnek, vagy már más megbízatás foglalkoztatja?

– Vannak építés alatti tervezési feladatok is, az időm tetemes részét ez tölti ki. De arról is beszámolhatok nagy büszkeséggel, hogy a Galvani út folytatásába építendő új budapesti Duna-híd tervezésében is részt vehetek. Mint minden hídtervezés, ez is csapatmunka. Útépítési, hídépítési, forgalomtechnikai, vízépítési, környezetvédelmi, közműépítési, geotechnikai szakemberek adják össze tudásukat, körülbelül százan. Én is örömmel és sokat foglalkozom az ott megvalósítandó elképzeléseimmel.

– Nyugtasson meg, hogy szabadidejében nem tervrajzok és statisztikai számítások körül jár az agya!

– Nem, persze! Házas vagyok, két gyermek édesapja. De megvallom, hogy a családi utazások alkalmával sem tudok teljesen elszakadni a hivatásomtól. Gyermekeim már megszokták, hogy egy-egy túrázás alkalmával, ha például egy fahídhoz érkezünk, körbefotózom a szerkezetet, és röviden el is magyarázom nekik, hogy mi miért úgy van összerakva.

Új híd épül a fővárosban is

Pusztai Pál 1974-ben született Egerben. Az építőipart és azon belül a tervezést már szakközépiskolás korában megszerette. A magasépítési technikum elvégzését követően tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. Okleveles építőmérnöki diplomát 1998-ban szerzett. Már diákkorában dolgozott a Hídépítő Zrt. műszaki osztályán részmunkaidőben. Ott ismerkedett meg a speciális technológiával építendő hidak tervezési, statikai sajátosságaival. Tanulmányai befejezését követően ugyanannál a cégnél folytatta a munkát. Később, 2001-ben a CÉH Zrt. hidas osztályára került. Jelenleg is ott dolgozik. Számos nagy projekt tervezésében vett részt, melyek közül kiemelkedik a Megyeri híd. Jelenleg a Kalocsa–Paks közötti Duna-híd vezető tervezője. Új megbízatást is kapott: a következő budapesti Duna-híd tervezésénél is számítanak rá.

Borítókép: Pusztai Pál a Paks és Kalocsa között már épülő Duna-híd tervezője. Az építés ideje alatt is vannak tervezési feladatok