Cs. Vasváry Ibolya helye a festőállvány mellett volt

Nem mindenki talál rá könnyen a saját útjára. Cs. Vasváry Ibolya jogi tanulmányokat folytatott Pécsen, amikor rádöbbent, hogy neki a festőállvány mellett a helye. Korábban is készített már tusrajzokat, festményeket, portrékat, tájképeket, sőt fel is vették a képzőművészeti főiskolára, de családi okok miatt el kellett mennie dolgozni. A félbehagyott tanulmányokat később folytatta, és tanítói, rajztanári, jogi diplomát is szerzett.

Pécsen nőtt fel, tanítani Őcsényben kezdett, ahol megismerkedett a későbbi férjével, Császár Pállal. Egy ideig a baranyai megyeszékhelyen laktak, aztán a tolnai faluban telepedtek le. Ez a letelepedés sok mozgással, sok utazással, ország- és világjárással, galériák látogatásával járt. Tanulással és tanítással, a művészi látás- és alkotásmód formálásával, továbbadásával. (Négy hónapot töltött Párizsban, 1973-ban, a legnagyobb művészek munkáinak tanulmányozásával.)

Közel két évtizeden át szervezett Őcsényben festőiskolát, alkotótábort. Segítette a képzőművésszé válásban többek között Csapai Zsófiát, Kerekesné Varga Veronikát és Fehér Balázst. A reptérnek köszönhetően külföldi alkotók is megfordultak nála, köztük a dél-afrikai festőnő, Jeanette Horn, aki aztán meghívta magához. Egy kiállítást is leszervezett neki Johannesburgban. Azon az ottani tájakról, emberekről, állatokról készített képeit láthatta a közönség. Ilyen festményei itthon is vannak, a háza mellett létesített magángalériában.

Elhunyt a képalkotó, 94 évet élt, pénteken temették. Három gyerek, négy unoka, négy dédunoka, és sok míves alkotás maradt utána. Az utóbbi időben főleg a környezetében élőket örökítette meg. Tehetsége vitathatatlan, megérdemelné, hogy az életműve egyben maradjon, és mint állandó kiállítás, a Sárköz egyik turistacélpontja, idegenforgalmi állomása legyen.