Lesz még tél, sőt hó is, a nyarunk pedig forrónak ígérkezik

Sok meteorológus és klímakutató próbálja megjósolni, hogy milyen lesz például az idei tél, lesz-e egyáltalán hó, mikor jön a tavasz, és mennyire forró nyárra készüljünk. Azonban az egyre szeszélyesebb időjárás miatt ez egyre nehezebbnek tűnik.

A szakemberek véleménye szerint az idei tél január tizedike után mutatja meg magát. Ezt erősítette meg Dávid Mihály magánmeteorológus is, aki minden évben elkészíti a teljes évre szóló előrejelzését. Idén ennek már ötven éve.  Meleg, esős karácsony után a január első hete sem kecsegtetett igazi téli időjárással. Január 10-e után várható hidegebb idő és kisebb havazás is, az igazi telet azonban január végére, február elejére jósolja a magánmeteorológus.

A meteorológusok mindig elmondják, hogy felelőtlenség hónapokkal előre kijelenteni, milyen lesz az időjárás egy adott napon. Azonban a hosszú távú előrejelzésre is igény van. Nem véletlen, hogy annyi intézet – az amerikai NASA, a brit, japán és orosz meteorológiai intézetek – mind készít hosszú távú előrejelzéseket. Van olyan, aki a statisztikákra esküszik, van, aki a különböző hatásokat – például óceánok hőmérséklete, hótakaró mennyisége, ciklonok vonulása – figyeli, és ebből állítja össze a következtetését.

Dávid Mihály magánmeteorológus minden évben elkészíti – régiókra bontva – a teljes évi időjárás-előrejelzését. Idén  az ő számításai szerint - január végén, február elején igazi, vacogós hideg napokra kell számítani. E hét végétől fokozatosan hűl le majd az idő, január végén pedig akár mínusz 10 fok is lehet éjszaka. A tavasz április elején megérkezik, a hónap vége felé húsz fok feletti hőmérséklettel.

Május közepén a hőmérséklet kicsit visszaesik, majd a hónap végétől tovább emelkedik. Június elején már harminc fok is lehet akár tíz napig is, majd a hónap közepén több mint tíz fokot visszaesik a hőmérséklet. A nyári hónapok közül a június második fele kellemesen meleg lesz, de júliusban és augusztusban forró nyári napokra számíthatunk, tele zivatarokkal. A szeptemberben és az október elején kellemesen meleg lesz.

Az utolsó tavaszi fagyra április 10-e környékén, az első őszi fagyra pedig november 20-a után kell számítani. Dávid Mihály szerint, megyénkben az évi csapadék­összeg 650 milliméter közelében lehet majd. Tavaly 540 milliméternyi hullott, nagy volt a szárazság.

A rendkívüli időjárást – legyen az télen vagy nyáron – mindig jobban megjegyzi az ember. Az eddigi leghidegebb tél – mióta jegyzik a hőmérsékleteket – Tolna megyében 1987 januárjában volt, ekkor többször is mínusz huszonhárom fokot mértek, és napközben sem mutatott többet a hőmérő higanyszála mínusz tizenkét foknál.

Hazánkban utoljára 2012-ben volt igazán kemény a tél, január második fele, illetve az egész február hónap havas volt, többször közelítette meg a mínusz húsz fokot az éjszakai hideg, majd márciusban hirtelen jött a meleg. Visszafelé haladva az időben 2003-ban január 9-től egészen március 6-ig tartott a hosszú tél 28-40 centiméteres hó borította a földeket. Az 1993-as március első hetében minden napon esett a hó, és majdnem olyan hideg volt, mint a februárban, mondta dr. Vörös Géza szekszárdi agrármérnök.

Olvad a sarki jég, felborult az időjárás

Magyarországon a telek – egy-egy évtől eltekintve – szinte teljesen hómentesek. Ennek a gépjárművezetők örülnek, a gyerekek viszont szomorkodnak. A klímakutatók szerint a hőmérséklet-változás hátterében elsősorban a sarki jégtakaró olvadása áll. Az Északi-sark „lángokban áll”, ahogy egy kutató fogalmazott, természetesen képletesen, ám ez is kifejezi a katasztrófa mértékét.

Sajnos a globális felmelegedés miatt a sarkvidéki jégpáncél az utóbbi öt évben húsz százalékkal csökkent. Mivel a jégtakaró zsugorodik, ezért egyre kisebb mértékben veri vissza a jég a napsugarakat. A fogyatkozó jégtakaró miatt pedig felborult a tengernyomás rendszere is. Ez is az oka annak, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás.