Megváltozott a nők élete és feladatköre

A mai napon a hölgyeket ünneplik világszerte. A nők szerepe sokat változott a történelem során, a legtöbbet talán az utóbbi száz évben. Változatlanul a család összetartó erejét jelentik a legtöbb famíliában, de a többségük emellett dolgozik, szerepet vállal a nagyobb közösségek életében, munkájában. Ez a változás a számokban is tükröződik, de ami nem változik: ezen a napon a férfi társadalom tagjai a nőket köszöntik, kortól függetlenül.

A nőnap kiváló alkalom, hogy egy kicsit körülnézzünk, a számadatok tükrében milyen változások történtek a tolnai hölgyek életében. Megyénkben tízezerrel több nő él mint férfi a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez az arány évtizedek óta nem változott. A megyében élő százhúszezer nő közel hetven százalékát a 14 és a 65 év közötti korosztály teszi ki, tizenöt százalék 14 év alatti, a maradék pedig az idősebb korosztály arányát mutatja. A születéskor várható élettartam a megyében 79 év a nők esetében (az uniós átlag 83,5 év), a férfiaknál pedig 72 év (az uniós átlag 76 év). 

Sok minden megváltozott az elmúlt évtizedek során, például az első házasságkötés ideje a nők esetében a megyében 1970-ben a 22 éves kor volt, 2000-ben 25, 2010-ben 28, 2019-ben pedig 30 év. Az első válás is viszonylag korán megtörténik, Tolna megye városaiban alig múlnak 40 évesek átlagban a nők – a férfiak 45 évesek – , a falvakban az átlag pedig egy évvel korábbra esik a nőknél és a férfiaknál is. Ugyanakkor folyamatosan nő a házasságon kívül született gyermekek aránya is, míg 1960-ban ez az arány csupán tíz százalék volt, addig 2000- ben már harminc, 2019-ben pedig negyvenhét százalék. Vagyis majdnem minden második gyermek szülei nem házasok, vagy élettársi kapcsolatban élnek. 

– Férjemnek hívom, noha papír szerint nem vagyunk házasok – mondta Füredi Katalin, aki második gyermekét szülte tavaly ugyanannak a férfinak. Mint mondta, a férje volt már házas, és nem szeretne újból megnősülni, ő meg nem erőlteti. Lassan hét éve, hogy jól megvannak így is együtt.

Az uniós országokban elég gyakori, hogy a nők részmunkaidőben dolgoznak, hogy minél több idejük jusson a családjukra. Például Hollandiában a nők hetvenöt százaléka dolgozik így, Ausztriában és Németországban negyven­nyolc százalék, hazánkban nyolc százalék. A női vezetők aránya hazánkban magasabb (39,3 százalék) mint az uniós országokban élő nők esetében (33,6 százalék). Abban nincs nagy különbség, hogy mikorra vál­lalják az első gyermeküket hazánkban és az uniós országokban a hölgyek, itt is, ott is 28 év környékén.