A mederpillérekre kerülnek a pilonok

A vízszint alatt dolgoznak, de nem a víz alatt. Ez az első olvasásra érthetetlennek tűnő mondat akkor nyer értelmet, ha a paksi Duna-híd mederpillér-építőinek munkáját vázoljuk. A híd tíz támasza közül a két középső kerül a mederbe. (A többit is mentetlen területen – a két gát között –, de lényegesen kedvezőbb, néhol teljesen száraz helyen építik fel.) 

Mindkét mederpillér kivitelezése jól halad, az alföldi oldalon lévőnél már elérték a teljes magasságot, kezdik a jobbra-balra araszolást, acélvázas betonelemek egymás után rakásával jutnak el a szomszédos pillérekig. Közben ideiglenes támaszokat is létesítenek. Magát a pillért is védi egy ideiglenes építmény; acélelemekből álló fallal vették körül, s kiszivattyúzták az azon belüli Duna-vizet. Így lehetséges, hogy a folyó vízszintjénél mélyebben is dolgozhatnak a munkások, merülés nélkül, szabadlevegőn. 

A paksi oldal mederpillérje is már szép magas, ám azt később kezdték, később is fejezik be. Ez a két pillér nemcsak az útpályát lesz hivatott tartani, hanem a 22 méter magas vasbeton pilonokat is, melyekből a létesítmény függesztésére szolgáló, úgynevezett ferdekábelek indulnak majd ki. Az ártéri pályaszerkezet további részeit a két parton szerelik össze, s lassan, centiről-centire tolják be a helyére. 

A két mederpillér kitűzését, és a kivitelezés közbeni vízszintes és magassági adatok megadását két mérnök, a paksi Magyar János és a martfűi Pfeffer Károly végzi, hetes váltásban. Ezekben a napokban a betonozás előtti zsalubeállítások ellenőrzésével, és különféle süllyedésmérésekkel foglalkoznak.

Ez lesz az utolsó hídja

Mint minden beruházásnál, a paksi Duna-híd kivitelezésénél is a geodéták (földmérők) járnak elöl. Kijelölik a nyomvonalat, a pillérek helyét, megadják a szükséges vízszintes és magassági adatokat, koordinátákat a kivitelezőknek. Magyar János tapasztalt, hetvenéves paksi mérnök. Dolgozott korábban az M0-s autóút déli hídjánál, a Megyeri hídnál és a dunaújvárosi hídnál is. 

Most a két mederpillér mérnökgeodéziai munkáit látja el, kollégájával, Pfeffer Károllyal, váltásban. Emellett a Paks II beruházásnál is vannak feladatai; elsősorban épületkitűzéseket végez. Kora miatt lassacskán tervezi a visszavonulását, hídja biztosan, hogy ez lesz az utolsó. A létesítmény avatását várhatóan 2024 közepén tartják.