Egyre több a kutyabarát hely

Kutyabarát hely. Megosztó lehet az emberek körében az, ha valaki vendéglátóipari egységbe magával viszi hűséges társát. A gazdik nagy része kifejezetten örül ennek, vannak akik közömbösek a téma kapcsán és akadnak olyanok is, akik egyáltalán nem szívelik, ha az általuk kedvelt étteremben vagy kávézóban kutya is tartózkodik. 

De mitől lesz egy hely igazán kutyabarát? Mit tapasztal maga a vendéglátós és hogyan változott a kutyatartás? Ezeket a kérdéseket tettem fel Vaszkó Péternek, aki éttermi és kávéházi üzletvezetőként osztotta meg tapasztalatait. – Hogy egy vendéglátóegység kutyabarát lesz-e, az sok mindentől függ, de elsősorban a tulajdonos döntésétől. 

Ha állatbarát, és úgy érzi, ez egy plusz pont lehet a vendégek körében, akkor beengedi a négylábú társakat is. Ismertem olyan szakmabelit, aki irtózott a szőrös állatoktól, értelemszerűen a saját éttermébe sem engedett be állatokat. Más speciális előírás nincs, de a józan ész diktálta íratlan szabályokat illik betartani. 

El kell fogadni, hogy óriásit változott a kutyatartási kultúra és sokan családtagként kezelik kutyáikat. Ezért nem hagyják őket egyedül otthon, a programjaikat is úgy szervezik az emberek, hogy abban a kutya is részt vehessen, vagy ha nyaralni mennek, kifejezetten kutyabarát szálláshelyek közül válogatnak. Így van ez az étterembe járással is. 

– A vendéglátó egységek általában a teraszokra beengedik a kutyusokat, de hidegebb időben kevesebb helyen megengedett, hogy a belső térben legyen az állat. Hozzánk egyébként bejöhet a kutya, de a gazdinak természetesen felelősséget kell vállalnia azért, hogy a kutyus ne zavarja a többi vendéget, maradjon csendben egy helyben, és ha szükséges, tegyen rá szájkosarat. 

A kutyabarát étterem nem attól lesz kutyabarát, ha bemehet a teraszra, hanem hogy évszaktól függetlenül mindig betérhet a gazdival az épületbe. Szerencsére nálunk egy kutyus sem okozott még gondot, esetleg a pincért megmorogták, de ez is nagyon ritka.

– Ám sosem szabad elfelejteni, hogy létezik a másik oldal is, mert olyan is volt már, hogy azért nem jött be valaki az étterembe, mert volt bent egy kutya. De szerencsére ez sem jellemző. Ez pont olyan, mint a dohányzás. Abban az időben nagyon nehéz volt különválasztani a dohányzó és nem dohányzó részt. Mindig, mindenkinek sajnos egy vendéglátó sem tud megfelelni – mondta a szakember. 

– Tizenöt éve pici méretű kutyámmal egyetlen fővárosi étterembe tudtam bemenni, akkor még az volt a csoda, ha beengedték a kiskedvenceket a vendéglátók – folytatta Vaszkó Péter. – Az utóbbi nagyjából öt évben változott meg a hozzáállás a kutyatulajdonosok nagy örömére. Ha azok közé tartozunk, akiknek nincs kutyájuk, és nem is szeretik az állatokat, ne mondjanak le az adott vendéglátóegységről, inkább keressenek olyan asztalt, ami messze esik a kutyás vendégtől, így a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.