Dombóvár különleges értéke Horvay János Kossuth-szoborcsoportja

A Szigeterdőben ötven év után a Kossuth-nótával vette kezdetét az ünnepség Ferencz Orsolya énekművész előadásában. Kerényi Zsolt alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket Dombóvár Város Önkormányzata nevében, s személyes élményén keresztül hívta fel a figyelmet arra, hogy mekkora értéket őriz Dombóvár itt az első felelős magyar kormány tagjait ábrázoló szoborcsoporttal, legyünk rá méltán büszkék – emlékeztetett.

A kerek évforduló alkalmából rendezett megemlékezést Dombóvár Város Önkormányzata, a Dombóvári Művelődési Házzal közösen. Takács Istvánné helytörténész ismertetőjében különleges, semmi mással össze nem hasonlítható értéknek nevezte a Dombóvár által befogadott szobrokat. 

Az ünnepség keretében május 20-án a Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium diákjainak közreműködésével emlékeztek meg az első felelős magyar kormány tagjainak életéről, munkásságáról; név szerint Herceg Eszterházy Pál, a király személyi körüli miniszter, Klauzál Gábor földművelés- és iparügyi miniszter, báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi miniszter, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan belügyminiszter, Deák Ferenc igazságügy miniszter és Mészáros Lázár hadügyminiszter.

A rendezvény végén a vendégeket stílusosan Kossuth kiflivel kínálták a Dombóvári Székely Körnek köszönhetően.

Ötven évvel ezelőtt, 1973. május 20-án avatták fel Dombóváron, a Szigeterdőben a Kossuth-szoborcsoportot, mely Horvay János szobrászművész emlékműve az első felelős független magyar kormány tagjairól a szabadságharcot ábrázoló relieffel. A kompozíció eredetileg a parlament előtt állt, ott 1927. november 6-án avatták fel, azonban 1951-ben a Rákoskeresztúri Új Köztemetőbe vitték, mint pesszimista, az akkori ideológiának nem megfelelő alkotást. 

A dombóvári Antal István 1948-ban, tanulóként Budapesten a centenáriumi ünnepély alkalmával virágot helyezett el a szobor lábaihoz. Az ötvenes évek végén már tanácselnökként a fővárosban járva nem talált rá a szoborra. Újságból jutott tudomására, hogy a lebontott szobrokat bárki elviheti, aki vállalja a szállítási költségeket, így azokat 1959-ben Dombóvárra szállíttatta, miután a Budapesti Fővárosi Tanács a városnak ajándékozta a több mint 189 köbméter faragott márványt.

Az akkori politikai hatalom mindent elkövetett, hogy hátráltassa a folyamatot; Antal István karrierje is veszélybe került, felfüggesztették hivatalából, ám a bíróság felmentette a vádak alól. 1959-ben műemlékké nyilvánították és védelem alá helyezték az alkotást, végül 1961 júniusában darabokban került Dombóvár főterére.

Hallatlan összefogással, óriási társadalmi munkának köszönhetően tizenkét év után a Szigeterdőben állították fel a Batthyány-kormány tagjait ábrázoló emlékművet, azonban nem az eredeti kompozícióban, hanem az alakokat párosával csoportosítva.

A dombóváriak érzelmi kötődése, ragaszkodása, felismerésük, hogy milyen értéket őriznek a Szigeterdő fái között, illetve, hogy Antal István döntésével a történelem részéve váltak - akkor mutatkozott meg igazán, amikor 2011-ben az Országgyűlés a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról határozott; melynek értelmében a szobrokat vissza akarták állítani az Országház melletti téren. 

Végül süttői mészkőből készítették el Budapestre a másolatokat 2015-ben, így Dombóváron maradhattak az eredeti, Horvay János által faragott szobrok.