A beszoktatás nehéz, bonyolult folyamat kicsinek és anyának is

– A bölcsődére nem kell szükséges rosszként tekinteni. Nem szabad, hogy egy édesanyának lelkiismeret-furdalása legyen azért, mert úgy dönt a család, bölcsődébe íratják a gyermeket. Egy kicsi gyerek ugyanis akkor érzi jól magát, ha az anyukája is jól van – mondta Király Gabriella, a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója.

A beszoktatás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy fontos a fokozatosság, és hogy a gyerek igényeihez igazodjon a folyamat, amely általában két hét-egy hónapot ölel fel. Figyelembe kell venni, hogy minden gyerek más és más, és a nehezebb beszoktatás mögött az is meghúzódhat, hogy az anyuka engedi el nehezen a gyermeket, aki ezt megérzi. Érdemes fejlődési állomáskánt tekinteni a bölcsődére, és azt szem előtt tartani, hogy mennyi mindent nyerhet általa a gyermek. Sok mindent ugyanis csak közösségben lehet megtanulni. A kicsi a kortársak között megtapasztalja, hogy nem ő van egyedül a középpontban, másoknak is vannak igényei, csoportban kell együttműködnie, kölcsönösségre van szükség.

Király Gabriella azt hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb, amit a szülő tehet, hogy megbízik a kisgyermeknevelőkben, hallgat rájuk. Ezt erősítette meg Tóth Nikolett, a Szekszárdi Városi Bölcsőde vezetője is. Azt javasolta a szülőknek, hogy a bölcsikezdés előtt beszélgessenek sokat a kicsivel arról, mi vár rá. Például mennyi új játékkal játszhat, sokat fognak énekelni, rajzolni, festeni, és a többi kisgyerek is várja már őt. Érdemes egyszer-egyszer elsétálni az intézmény felé, megmutatni az udvart is, ahol a sok-sok játékot, és udvaron játszó kisgyermekeket is láthatja. 

A nevelők tájékoztatást adnak a bölcsődei napirendről, és célravezető kezdés előtt már otthon aszerint alakítani a napot. Tóth Nikolett szerint azoknál a gyerekeknél, akik még kapnak anyatejet, a napközbeni szoptatást érdemes hetekkel a beszoktatás előtt fokozatosan csökkenteni. Egy biztonságot, otthonérzetet nyújtó tárgy, például egy anyapótlékként szolgáló plüss pedig jó, ha van a gyermeknél. Fontos, hogy a beszoktatásnál jelenlévő családtag, ez többnyire az anya, ne szökjön meg, hanem mindig búcsúzzon, köszönjön el, amikor otthagyja akár csak egy kis időre is a gyermekét. Ezáltal tud kialakulni a bizalom, hogy anya, ha el is megy, mindig visszajön.

– Gyakori tapasztalat, hogy egy anyának sokszor nehéz elengednie a kicsit, főleg, ha első gyerekről van szó, és még nincs tapasztalat ezen a téren – tette hozzá az intézményvezető. Elmondta, hogy egy kisgyerek érzi az anyja minden rezdülését, így azt is, ha bizonytalan. Azt tanácsolta, hogy legyen meg a bizalom a nevelők felé, hiszen mindannyian a legjobbat szeretnék a rájuk bízott gyermekeknek. Arról is beszélt, hogy a Városi Bölcsődében van csecsemő csoport, hiszen már a gyermek húsz hetes korától igénybe vehető az intézmény, de jellemzően egyéves kor után, leggyakrabban kétévesen hozzák a gyerekeket. Ennyi idősen már általában érettek arra, hogy közösségben legyenek, igénylik más gyerekek társaságát. 

Ha egy a szülő, főként az anya mégis bizonytalan, vagy nehezen megy a beszoktatás, akkor a kisgyermeknevelők is igyekeznek még inkább biztatni, támogatni a szülőt, gyakorlatias tanácsokat nyújtani, de érdemes más szülőkkel is beszélgetnie, hiszen az ő pozitív példájuk is segíthet átlendülni a nehézségeken. – Idő kell az átmenethez nemcsak a gyereknek, a szülőnek is – tette hozzá Tóth Nikolett. Azt is elmondta, hogy bár a beszoktatási idő általában két hét, ennyi idő alatt még nem ér véget száz százalékban a folyamat. Előfordulhatnak kezdeti nehézségek a beszoktatás folyamán, amikor a gyermek az anyától való elválás miatt tiltakozását fejezi ki, például nem eszik a bölcsiben, otthon dacol, kifejezi a szülők felé a nemtetszését, a dühét, esetleg éjszakánként felriad. Nagyon sok inger éri kezdetben, amiket fel kell dolgoznia, és amiben szülőként támogatni kell őt. A sok beszélgetés már ilyen kicsi korban is rendkívül fontos. A tapasztalat pedig az, hogy így sokkal könnyebb az átmenet a bölcsődéből az óvodába.