Szebbek, zöldebbek lesznek a terek

Két férfi, kezükben ásó, a csinos anyukák pedig – őket gyakran látom babakocsit tolni – műanyag söprűvel, gereblyével egyengetik a földet, szépítik a játszóteret. Ingyen, a gyerekeiknek.

Vannak másutt is lelkes emberek, igaz, az emeletes házak sok lakója között még kevesen, gyakorta inkább az idősebbek, akik, mert szeretik a szépet, gyomlálnak, gereblyéznek, virágot ültetnek, összeszedik az eldobott, összegyűrt papírt, sörös dobozokat. Vannak olyanok is, akik úgy szeretik a szépet, hogy leszedik, hazaviszik a mások nevelte virágokat, s olyanok is, akik a kuka helyett a fűbe, a játszótéri homokba dobják a szemetet.

Szekszárdon megkezdődött a sok éve húzódó zöldítési terv megvalósítása. Dolgoznak sokan, ha nem is kapkodva, de igazán gyors ütemben, mert idén be kell fejezni a munkát, különben a kapott, s részben már elköltött pénzt vissza kellene fizetni.

S bár most a belváros olyan, mintha szőnyegbombák hulltak volna, itt-ott az utak lezárva, a kerítések között jókora gépek dolgoznak, úgy tűnik, emiatt senki nem morgolódik. Hiszen a régi betonplaccok helyén szebbek, zöldebbek lesznek a terek.

Sok évtizeddel ezelőtt a város Ybl díjat kapott a központ rendezéséért. A régi dicsőséget már homály fedi. Remélhető, hogy néhány hónap múlva az új terekre lehetünk büszkék, és arra még inkább, ha nem csak az uniós pénzből szépül a megyeszékhely, hanem az itt lakók is tesznek érte, úgy, mint a minap tette a játszótéren néhány fiatal szülő.