Exportált bolygó baj

Vita van a tudósok között arról, hogy végül is hány emberrel lehetne tartós kolóniát létrehozni a Marson. Tegyük hozzá, ez a polémia nem késhegyre menő, hanem igencsak szolid. Tekintettel arra, hogy jelenleg még elég messze vagyunk a vörös bolygó benépesítésétől. Az egyik álláspont szerint száztíz emberre lenne szükség a tartós jelenlét meglapozásához; a másik nézet szerint viszont már huszonkettő egykori földlakó képes lenne ezt a missziót teljesíteni.

Szeri Árpád

A kép illusztráció.

A Mars, mint azt tudjuk, rideg, barátságtalan hely az ember számára. Eddigi tudomásunk szerint nincs rajta élet, légkörrel is alig rendelkezik. Ez a hátrány ugyanakkor előny is lehet: hiszen a majdani telepesek nem kell, hogy energiát fordítsanak a nem létező növénytakaró kiirtására, avagy a nulla értékhez közelítő légkör megmérgezésére. Viszont a földi önpusztítás egyik nagy vívmányát, a környezet szennyezést még sikerrel importálhatják.

Sőt, ez már meg is történt, ebből a szempontból tehát nyitott kapukat döngetünk. Ugyanis a számítások szerint már most több mint hétezer kilogramm hulladék gyűlt össze a Mars felszínén.

„Köszönhetően” a lezuhant szondáknak, a felderítésre küldött gépezetek leszakadt alkatrészeinek és tartozékainak. Ez a hulladék mennyiség az újabb marsi vizsgálódások mellett csakis gyarapodni fog. Az emberi tudás tehát szó szerint határtalan: fajunk már akkor képes teleszemetelni egy bolygót, mielőtt betette volna oda a lábát.