Gyűjtögetők

Gyermekkorom egyik nagy szenvedélye volt a szalvétagyűjtés. Emlékszem, eleinte szépen gondosan rakosgattuk őket egy hatalmas albumba, és az iskolában cserélgettük őket mindaddig, amíg egy felsős lány nem közölte, hogy ez bizony nagyon dedós dolog. Így körülbelül a tíz év alatt összegyűjtött mindenféle meseszereplős, virágos és különböző különleges motívumokkal ellátott szalvéták már nem is voltak olyan értékesek, mint azelőtt. 

Visszagondolva édesanyámnak köszönhetem, hogy nem tűnt el mind, mert nem hagyta kárba veszni a sok év munkáját. A több ezer szalvétából két dobozzal elrejtett a padlásra, hátha egyszer mégis jólesne újra átnézni őket. A többit pedig természetesen az ebédeknél, vacsoráknál hasznosítottuk. Egyik hétvégén meg is találtuk a kincseket, ami után jött a nosztalgiázás. Az édesapám annak idején bélyegeket gyűjtött, az unokahúgom telefonkártyákat, a párom sörösdobozokat, most pedig a kisfiam pénzérméket kezdett gyűjteni. Egy tanulmány szerint a férfiakra jellemzőbb a gyűjtögetés, mint a nőkre, és bizony vannak igazi fanatikusok is, akik bélyeg- vagy éremgyűjteménye akár több milliós értékű is lehet. 

Persze vannak egészen őrült gyűjtők is, mint például egy Liv nevű influenszer, aki a pandémia alatt a saját hajszálait kezdte el összegyűjteni. Ha pedig azt hinné az ember, hogy ez a hajmeresztő szokás egyedi, el kell keserítenem, ugyanis már a viktoriánus korban is gyűjtötték a híres emberek tincseit.